A modern Görögország megteremtőjeként vonult be a történelembe, a nevével pedig mindenki találkozott már, aki légi úton közelítette meg Athént; róla keresztelték el ugyanis a főváros repülőterét. Azt talán kevesebben tudják róla, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis dédnagybátyja.
A kezdetek
A kis Eleftherios 1864. augusztus 23-án született Krétán, egy Hania melletti kis faluban, Mournies-ben. Családjával 1866-ban Syros-ra menekültek, mivel az édesapa szabadságharcos volt, és csak az 1872-es amnesztia garantálásakor térhettek haza. Eleftherios 1881-ben diplomázott az Athéni Jogi Egyetemen, ám egész életére jellemző volt a tanulás, önmaga fejlesztése, nyelvismeretének bővítése.
A krétai aktivista
Később visszatért Krétára, és 1896-ban az Oszmán Birodalom ellen folytatott lázadás egyik vezéralakjává vált. Később igazságügyi miniszterként tevékenykedett a szigeten fennálló Krétai Államban, de mivel nem osztotta György herceg nézeteit, lemondott, 1905-ben pedig már nyílt lázadás során lépett fel György ellen. Vehemens nézeteivel kulcsszerepet játszott a nagy sziget és Görögország egyesítésében.
„Egész életemben teljes szívvel akartam Kréta és Görögország egyesülését.”
Törekvéseinek köszönhetően Venizelos-t összesen nyolcszor választották meg Görögország miniszterévé a liberális párt színeiben, tizenöt évig töltötte be ezt a posztot (1910-1920, 1928-1933). Ezek alatt az évek alatt az állam területét is jelentősen megnövelte, és hatalmas tisztelet övezte országszerte. Alkotmányos és gazdasági reformjaival segítette az államot, újjászervezte a szárazföldi és tengeri hadsereget. Erős kezű politikusként gyakran mondogatta: „A semlegesség nem politika”.
Munkában
Az első világháborúban a Szövetségesek oldalára kormányozta az országot, az 1919-22-es görög-török háborúban pedig nagy szerepe volt a béke aláírásában, és hogy azt követően létrejöhetett a két nemzet lakosságának saját országába való visszatérése.
„Görögország nem csak azt várja el, hogy meghaljatok érte, mert az valójában kevés, azt várja, hogy győzedelmeskedjetek. Ezért kell mindnyájatoknak még haldoklás közben is egy dologra gondolni, hogy hogyan őrizzétek meg az erőtöket a legvégsőkig, hogy azok, akik túlélik, győzhessenek. És győzni fogtok, ebben teljesen biztos vagyok.”
Magánélet
Venizelos 1891-ben vette feleségül Maria Katelouzos-t, akivel nagy boldogságban éltek együtt. Két gyermekük is született, Kyriakos és Sofoklis, de Maria sajnos második fiuk születése után elhunyt. Halála nagyon mélyen megérintette Eleftherios-t, a gyász jeleként megnövesztette később ikonikussá vált bajszát és szakállát, melyet élete végéig viselt.
Az 1920-as választások kudarca után Nizzába és Párizsba utazott, egy évvel később pedig feleségül vette Helena Schilizzit. A francia fővárosban éltek egészen 1927-ig, amikor is visszatértek Görögországba.
Az utolsó évek
A második miniszterelnökségi periódust követően a politikai légkör egyre feszültebbé vált, a király hívei és a Venizelos-t támogatók egyet nem értéséből két puccs is létrejött, a korábbi miniszterelnök pedig merénylők célpontjává vált. Visszatért Franciaországba, távollétében pedig halálra ítélték.
Mozgalmas, dolgos élete Párizsban ért véget. 1936. március 13-án sztrókot kapott, 5 nappal később pedig elhunyt. Végső nyughelye szeretett szigete, Kréta lett.
