Egy hősies cselekedet kerek, 80. évfordulóját ünnepeljük ma.
1941. május 30-ának éjjelén történt, hogy két ifjú görög, Manolis Glezos és Apostolis Santas felmásztak az Akropoliszra és letépték onnan a náci zászlót. Ez volt az első bátor ellenállást tanúsító cselekedet a II. világháborús megszállás alatt.
Nemcsak Görögország, de az egész emberiség egyik legmegszégyenítőbb pillanata volt, mikor a náci lobogó felkerült az Akropolisz csúcsára, vagyis a nyugati civilizáció bölcsőjének egyik jelképére. Ez volt a nap, amikor a náci seregek bevonultak Athénba, a zászlójuk felvonása pedig egy 3,5 éves, fájdalommal, éhezéssel és halállal tarkított periódus kezdete volt.
Ilyen körülmények között a két helyi fiatalember – akik alig múltak 18 évesek – hősies cselekedete indította meg a németek elleni görög ellenállást. Manolis Glezos és Apostolis Santas felmásztak a fellegvárra, és letépték a náci lobogót, ezzel erőt és hitet adva a népnek, hogy ellent tudnak állni a betolakodóknak. Az emberi lélek ereje állt szemben a fegyverek erejével.
A fiatalok már napokkal azelőtt kitervelték tettüket, mindent elolvastak az Akropoliszról, amit csak az enciklopédiákban találtak. Ami a legfontosabb: tájékozódtak az összes természetes alagútról és hasadékról, ahol el tudnak bújni.
- május 30-án, reggel a két ifjú a rádióban hallotta, hogy Kréta elesett. Úgy döntöttek, ideje cselekedni.
Este 21:30-kor az Akropolisz őreinek kis csapata a Propülaia-nál gyülekezett, ahol sörrel öntöttek fel a garatra. A két fiú átugrott a drótkerítésen, és a Pandroseion szentélynél átkúsztak a barlangon. Felmásztak a régészek állványain, és így már csak pár méter választotta el őket a zászlórúdtól, anélkül, hogy addig észrevették volna őket a katonák. Gyorsan letépték a lobogót.
A két tanuló, pusztán egy kis késsel, egy lámpással és rengeteg bátorsággal megtette azt, ami lehetetlennek tűnt: 34 méteres magasságra mászva, az éjszaka közepén szigorú kijárási tilalom közepette elérték a zászlót, és leszedték. Visszamásztak a domb aljára, végiglopakodtak az üres belvárosi utcákon, egészen hazáig.
Később, Glezos és Santas meséltek a gondosan megszervezett tettükről, az előtte lévő napi gyakorlásról, és a félelemről, amit hazatértükkor éreztek. Minden szempontból szerencsések voltak, de azt mondják, a szerencse mindig a bátrak oldalán áll.
Június 1-jén az Eleftheron Vima görög újság közzétette a német parancsnok nyilatkozatát, miszerint az ismeretlen elkövetőt, aki eltávolította az Akropoliszról a zászlót, halállal büntetik – ez az ítélet azonban sosem került végrehajtásra. Amikor másnap kora reggel a nácik észrevették, hogy hiányzik a lobogó, kihallgatások sora következett, és délelőtt 11 órára már egy új zászló is felvonásra került az Akropoliszon.
Glezos-t a német megszállás alatt háromszor is börtönbe zárták, egy alkalommal megszökött onnan. Lakis Santas-nak szintén sikerült elmenekülni, és csatlakozni a Görög Népi Felszabadító Hadsereghez (ELAS).
Santas 89 évesen, 2011-ben, Athénban hunyt el, Glezos tavaly távozott az élők sorából.
