Sorozatunkban úgy gondoltuk, kicsit közelebb hozzuk Nektek a görög isteneket és a velük kapcsolatos, kalandos mitológiai történeteket, hiszen ezek olyan sokrétűek, hogy nem biztos, hogy már mindegyikről hallottatok. De tegyünk egy próbát!
Szinte nincsen ókori görög szerelmi történet, melyben ne tűnne fel a szépséges és egyben szeszélyes, bohó Aphrodité, hol azért, hogy a rászorulókat segítse, hol pedig azért, hogy egy kis szenvedélyt, olthatatlan vágyat gerjesszen istenben és emberben egyaránt. És ezeket az ő élete sem nélkülözte.
Titulus: a szépség és szerelem istennője
Szülei: az egyik verzió szerint Zeusz és Dióné, másik változat szerint akkor született, mikor Kronosz sarlóval kasztrálta apját, Uránoszt, melynek következtében a tenger habokat korbácsolt, azokból pedig kagylóhéjon kelt életre Aphrodité
Születési helye: Ciprus partjainál, Petra tou Romiou sziklájánál kelt ki a habokból
Testvérei: Manész
Házastársa: Héphaisztosz
Szeretők: számtalan, köztük Árész
Gyermekei: házasságából úgy tudni, nem született gyermeke, de szeretőitől több is
Kedvelt állata / növénye / jelképe: galamb, hattyú, nyúl, delfin, veréb, az Adonisz véréből általa teremtett rózsák, mirtusz, gránátalma, citromfa
Zeusznak nagy fejtörést okozott, hogy hogyan kerülje el az istenek vetélkedését a szépséges Aphrodité kegyeiért, ezért úgy döntött, hozzáadja Héra fiához, a sánta kovácsistenhez, Héphaisztoszhoz. A boldog férj gyönyörű ékszerekkel halmozta el feleségét, az egyik különlegesség egy aranyöv volt, mely bűbájának köszönhetően azt hordva Aphroditénak senki sem tudott ellenállni. Azonban Héphaisztosz pechére asszonykája ugyancsak nyughatatlan volt, forrt a vére, és imádta a vigadalmakat, így házasságon kívül kereste a boldogságot és az izgalmakat. Sok szeretője volt, istenség és halandó egyaránt. Utóbbiak közül a leghíresebbek Adonisz és Ankhiszész volt, tőle született Aineasz.
A monda szerint Aphroditének szerepe volt a trójai háború kirobbanásában. Történt ugyanis, hogy Eriszt, a viszály és veszekedés istennőjét nem hívták meg Thetisz és Péleusz esküvőjére. Ő ezért bosszúból az istenek közé gurított egy, “a legszebbnek” feliratú aranyalmát. Természetesen rögtön megkezdődött a harc az istennők között, Zeusz pedig 3 személyre szűkítette a szóba jöhető halhatatlan asszonyok számát: Hérára, Pallasz Athénéra és Aphroditéra, azonban ő nem akart dönteni, így a felelősséget a világ legszebb halandó férfijére, Páriszra hárította. Megkezdődött a versengés, az istennők különféle ajánlatokat tettek a férfiúnak. Héra Ázsia feletti uralommal kecsegtette, Pallasz Athéné bölcsességet ígért neki, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyának a szerelmét. És mint tudvalevő, Párisz a legutóbbi ajánlattal élt, mely döntésért népe aztán keményen megfizetett.
