Legendák és elbeszélések övezik az ókor egyik legnagyobb összecsapását, mely a trójai háborúként vonult be a történelembe.

Tíz teljes esztendeig tartott az ostrom, melynek igen sok görög hős esett áldozatul, s melynek során a szárazföldi Görögország akháj és aiol harcosai legyőzték a trójaiakat, azaz a kis-ázsiai görögöket. A mítosz szerint a háború szép Heléna szerelméért folyt, ennek ellenére régészeti leletek bizonyítják, hogy a háború nemcsak mese, hanem megtörtént, valós esemény.

Sorozatunkban 12 héten keresztül járjuk körbe a trójai háborút, ma annak a bizonyos almának a történetét mutatjuk be.

Noha ahogy már korábban írtunk róla, az ókori történészek szerint a trójai háború oka nem Heléna szerelmének megszerzése volt, hanem az új területek meghódítása iránti igény, a görög mitológia igen színesen írja le ezt a korszakot.

Eszerint pedig minden egy nászünnepségen, Péleusz és Thétisz esküvőjén kezdődött. Péleusz Pythiában uralkodott, és a tenger királynőjét, Thétiszt készült feleségül venni. Az esküvőre minden isten odasereglett, hogy átadhassa ajándékát, egyedül Eriszt nem hívták meg, a civakodás és a viszály istennőjét. Ő, hogy bosszút álljon ezért a sérelemért, a megfelelő pillanatban egy aranyalmát dobott a három istennő, Héra, Athéné és Aphrodité közé, rajta a felirattal, hogy a “legszebbnek”. Természetesen hatalmas veszekedés alakult ki, hiszen mindhárom istennő magának akarta az almát.

Zeusz megbízta Hermészt, hogy keresse meg Páriszt, Priamosz király fiát, aki a Hellészpontoszon túl legeltette éppen a nyáját, hogy miután számbavette a három istennő összes báját, döntse el, hogy kié legyen az aranyalma.

A három istennő mindegyike ajándékot ígért Párisznak, ha őt választja: Héra egész Európa és Ázsia birtoklását, Athéna a hősiesség és a győzelem ígéretét, Aprodité pedig magát a szerelmet ígérte, a szépséges Heléna személyében.

Noha Párisz akkor még nem ismerte Helénát, de szépségének híre már eljutott hozzá, s mivel a szerelem iránti vágy is hatalmas volt a férfiban, így gondolkodás nélkül Aphroditét választotta, övé lett az alma. A másik két istennő nagyon megharagudott, így a trójai háborúban az akhájokat, és nem a trójaiakat támogatták.

Péleusz és Thétisz házasságából született Akhilleusz, akit Thétisz halhatatlanná szeretett volna tenni, ezért a sarkánál fogva belemártotta a Sztüx folyó vizébe. A sarkainál azonban nem érte Akhilleuszt a víz, így az vált az egyetlen sebezhető pontjává. Fiát Péleusz ezután a kentaurokra bízta, hogy megtanítsák a háborúzás művészetére, a vadászatra és a művészetekre.

Folytatjuk!

Az első részt ITT tudjátok elolvasni.

Megszakítás