Legendák és elbeszélések övezik az ókor egyik legnagyobb összecsapását, mely a trójai háborúként vonult be a történelembe.
Tíz teljes esztendeig tartott az ostrom, melynek igen sok görög hős esett áldozatul, s melynek során a szárazföldi Görögország akháj és aiol harcosai legyőzték a trójaiakat, azaz a kis-ázsiai görögöket. A mítosz szerint a háború szép Heléna szerelméért folyt, ennek ellenére régészeti leletek bizonyítják, hogy a háború nemcsak mese, hanem megtörtént, valós esemény.
Sorozatunkban 12 héten keresztül járjuk körbe a trójai háborút, ma a trójaiakat ismerhetjük meg kicsit közelebbről.
Trója nevét Trósz után kapta, aki Dardanosz unokája és Erikhthoniosz gyermeke volt.
Trója vára túl a Hellészpontoszon, az Ida-hegységben állt. Eredetileg Apollon és Poszeidon építették Laomedón megbízásából, mikor Laomedón fia uralkodott Trójában, feleségével, Hekabéval. A trójaiak és az akhájok a szövevényes kapcsolataik miatt nemcsak ugyanannak a népnek voltak a gyermekei (hiszen azonos nyelvük, szokásuk és vallásuk volt), hanem gyakran még ugyanannak a családnak is voltak a tagjai.
A Trója várában élő Priamosz király családjában bőséges volt a gyermekáldás, s noha a történészek álláspontja ebben a kérdésben eltér, egyes források szerint ötven fia és sok lánya is született. Fia volt többek között Párisz és Hektor, lánya pedig a jóstehetséggel megáldott Kassandra.
Így eshetett meg, hogy Párisz szerelme Trójára hozta a háborút.
Folytatjuk!
Sorozatunk előző részeit a címekre kattintva találjátok:
- rész – A körülmények vihara
- rész – Az a bizonyos alma…
- rész – Párisz és Menelaosz Helénája
