Egyesek szerint a legnagyobb ókori matematikus, de emellett számos más tudományágban is remekelt. De nézzük, mit érdemes feltétlenül tudni Arkhimédészről!
1.A szicíliai Szürakuszaiban született Kr. e. 287-ben, és itt is hunyt el 75 esztendősen.
2. A matematika mellett a mérnöki, a fizikai, a csillagászati és a filozófiai tudományokban is elmélyült.
3. Ifjú éveit az egyiptomi Alexandriában töltötte, ahol minden bizonnyal kapcsolatban állt az alexandriai tudósokkal.
4. Hírnevet itt azzal szerzett magának, hogy megalkotta vízemelő gépezetét, az arkhimédészi csavart, mely egyszerűbbé tette a földek öntözését, így a helyieknek nem kellett többé vödröket használniuk e célra.
5. Pár év után visszatelepült Szürakuszaiba, ahol a második pun háborúban nagy szerepet kaptak az általa feltalált gépezetek, melyeknél feltehetőleg az arkhimédészi csigasort használhatta. A gépeknek köszönhetően két évig tudták a védők tartani a települést, ami aztán egy árulás következtében esett csak el.
6. Matematikai bizonyításai geometriai levezetések voltak, hiszen akkortájt algebrával a görögök az igen bonyolult hellén számírás miatt nem foglalkoztak. Éppen ezért Arkhimédész egy újfajta számírást is kifejlesztett.
7. Bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya. Ezt nem nevezte π-nek, de megbecsülte értékét. Kedvenc felfedezése is volt, mégpedig az, hogy a gömb felszíne megegyezik a köré írt hengerpalást területével, a térfogata pedig a köré írt henger térfogatának 2/3-ad része.
8. Nagyon kevés írásos emlék maradt fel utána, miután az alexandriai könyvtár kétszer is leégett.
9. Ő volt, aki bevezette a sűrűség fogalmát. A legenda szerint fürdőzés közben jött rá a felhajtóerő mechanikájára (Arkhimédész törvénye), örömében pedig kiugrott a kádból, és meztelenül rohant végig az utcákon azt kiabálva, hogy: „Heuréka”!
10. A második pun háborúban, Szürakuszai elestekor a római vezér, Marcellus meg akarta kímélni Arkhimédész életét, ám egy légionárius mégis leszúrta. A legenda szerint a tudós ingerelte fel a katonát, amikor az összetaposta a homokba rajzolt ábráját a következő mondattal: „Ne zavard a köreimet!” („Μη μου τους κύκλους τάραττε”). Marcellus a gyilkost megbüntette, Arkhimédészt pedig tisztességgel eltemette, annak kívánsága szerint sírkövére legkedvesebb tételének ábráját vésette: a hengerbe írt gömb és kúp körvonalait.
