A romejka a görög nyelv egyik dialektusa, amelyet Trabzon (Trapezounta) és Pondosz térségében, Törökország fekete-tengeri partvidékén beszélnek. A kutatók szerint feltűnő hasonlóságot mutat az ókori görög nyelvjárásokkal.
Beszélői muszlimok, de sokan a pondoszi görögökre vezetik vissza a származásukat, akik a 20. század elejei lakosságcsere során többnyire Törökországból Görögországba menekültek.
Ez a lenyűgöző nyelvjárás azonban veszélyben van, és kihalófélben lehet, mivel már csak kis közösségek beszélik Észak-Törökországban. Az UNESCO szerint “határozottan veszélyeztetett”, a világ veszélyeztetett nyelveinek enciklopédiája pedig a “súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja.
A Cambridge-i Egyetem professzora, Ioanna Sitaridou jelenleg egy olyan kutatócsoportot vezet, amely a romejka nyelvjárást kutatja. A professzor asszony elmondta, hogy a nyelvjárás azért is van veszélyben, mert jelenleg már csak három görög nyelvű enklávéja maradt a régióban: Çaykara, Sürmene és Tonya.
Az ókorban és a középkorban az akkoriban a Bizánci Birodalom részét képező Anatólia számos lakója a görög nyelv valamelyik változatát beszélte. A régió lakói közül azonban sokan felvették az iszlám vallást, amikor Anatólia fokozatosan az oszmán törökök kezébe került. Közülük néhányan megtartották eredeti nyelvüket, míg mások egyre inkább áttértek a török nyelvre.
Mindenesetre a nyelvi fejlődés a régióban meglehetősen összetett volt, mivel az iszlamizáció folyamata a 15. és a 18. század között zajlott. 1923-ban azonban lakosságcsere történt Görögország és Törökország között, és gyakorlatilag az összes ortodox keresztényt, akik közül sokan görögül beszéltek, kiűzték a régióból.
A romejkai nyelvet beszélők azonban muszlimok voltak, ezért Törökországban maradhattak. Ez magyarázza a görög dialektus folyamatos jelenlétét a régióban, míg a többi pondoszi görögöt végleg elűzték.
Törökországban csak az Imbros (Gökçeada) és Tenedos (Bozcaada) szigeteken élő csekély számú megmaradt görög, valamint az Isztambulban élő görögök és az elűzött muszlim krétaiak leszármazottai beszélnek még görögül.
A romejka nyelvi profilja több okból is érdekes. A nyelvjárásban vannak török hatások is, mint például a szórend, de számos más elemet a görög nyelv korábbi, a mai görög nyelvjárásokban nem jellemző vonások befolyásoltak.
“A romejka egy élő nyelv, amely olyan struktúrákat őriz, amelyek csak a több mint 2000 éve nem használt klasszikus görögben találhatók meg” – mondja Ioanna Sitaridou professzor. “Amit ezek az emberek beszélnek, az a görögnek egy olyan változata, amely sokkal archaikusabb, mint a ma beszélt görög nyelv más formái.”
Kép: Greek Reporter
