Sorozatunkban úgy gondoltuk, kicsit közelebb hozzuk Nektek a görög isteneket és a velük kapcsolatos, kalandos mitológiai történeteket, hiszen ezek olyan sokrétűek, hogy nem biztos, hogy már mindegyikről hallottatok. De tegyünk egy próbát!
A Nap istene után jöjjön Héliosz testvére, Szeléné, aki a Hold istennőjeként ismert. Miután fivére befejezi égi útját, húga veszi át a helyét és beragyogja az éjszakai égboltot.
Titulus: holdistenség
Szülei: Hüperion és Theia titánok
Születési helye: nem meghatározott
Testvérei: Héliosz, Éosz
Házastársa: nem volt
Szeretők: Endümión, Héliosz, Zeusz
Gyermekei: Ersa, Nemeai oroszlán, Nemea, Pandia, Narkisszosz, Menae stb.
Kedvelt állata / növénye / jelképe: ökrök, fehér lovak, ezüst szekér, félhold alakú diadém, fáklya
Mint a Hold istennője, Szeléné fontos szerepet töltött be a halhatatlanok között, hiszen a Hold az éjszaka bolygója, a szépséget és a fényt jelképezve a végtelen sötétségben. Mindemellett az odaadás, a termékenység, a természet állandó változásának jelképe.
Apolloniosz Rhodiosz története szerint Szeléné egy halandó pásztorral (Pauszaniasz szerint királlyal) esett szerelembe. Endümion gyönyörű férfi volt, az istennő pedig azt kérte Zeusztól, hogy a férfi nyerjen örök életet, hogy sohase kelljen elválniuk egymástól. Az istenek atyja teljesítette a kérést, ám egy csavarral: Endümion örök álomban kellett, hogy élje életét. Egy másik változat szerint az ifjú Zeusz egyik halandó fia volt, aki maga kérte apját, hogy örök álmot adományozzon neki, így elkerülheti az öregséget és a halált, örök életet nyerve. De egy másik történet szerint Endümion beleszeretett Hérába, és Zeusz így büntette őt. Arról is írnak, hogy egy fiatal lány, Muia vonzalmat érez az alvó fiú iránt, és folyamatos csevegésével felébreszti, Endümiont ez annyira felbosszantja, ahogy Szelénét is, aki léggyé változtatja a lányt. Ez az állat pedig azóta is sokszor megzavarja az alvó emberek nyugalmát. Szeléné minden egyes éjjel meglátogatta a Milétosz közelében található Latmosz-hegy barlangjában alvó kedvesét, hogy ezüstös sugaraival megcsókolja. Kapcsolatukból ötven lányuk és egy fiuk, Naxos született.
Homérosz egyik himnuszában Szeléné Zeusz kedveseként tűnik fel, és gyermekeik is említésre kerülnek, a teliholdas éjszakák csodálatos fényű istennője, Pandia és a harmat istennője, Herszé. Vannak, akik úgy tartják, a nemeai oroszlán (akit Héraklész győz le) is az ő gyermekük.
Az istennőről olyan monda is kering, miszerint Pánnal is szerelmi kapcsolatban állt. Pán báránybőrt öltve csábította őt el, szerelme jeléül pedig fehér igás öszvéreket adott Szelénének, amelyek aztán az istennő szekerét húzták az éjszaka sötét égboltján.
