Az UNESCO Világörökség részét képező, szerte a világból zarándokokat vonzó Apolló szentélye Delos szigetén hamarosan elpusztulhat az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt – figyelmeztetnek a tudósok.

A kiterjedt és gazdag régészeti lelőhely az ókori görög és római világ egyik legfontosabb szentélye, 2000 éves építményei az ókori életet lehelik a modern korba, bepillantást engedve az akkori kultúrába. Ám ez az értékes kincs évtizedeken belül a tenger áldozatává válhat, a tengerszint emelkedése miatt mind a helyszín, mind annak emlékei a hullámok martalékai lehetnek.

“Delos arra ítéltetett, hogy körülbelül 50 éven belül eltűnjön” – mondta a Phys.orgnak Veronique Chankowski, az athéni francia régészeti iskola (EFA) vezetője, aki az elmúlt időszakban a görög állam engedélyével ásatásokat végzett a területen.

A kis sziget drámai történelme szöges ellentétben áll a szomszédos Mykonos bulihangulatával, amely évente több százezer látogatót vonz. A legsúlyosabb szerkezeti károk egy olyan területen találhatók, amely egykoron kereskedelmi és raktárépületeknek adott otthont az i. e. első és második században, és amely nem látogatható.

Chankowski szerint mindössze 10 év alatt a sziget egyes részein akár 20 méterrel is megemelkedett a tenger szintje.

A thessaloniki Arisztotelész Egyetem tavalyi tanulmánya megállapította, hogy a magas páratartalommal párosuló, egyre növekvő hőmérséklet jelentősen megváltoztathatja a kulturális örökségnek minősülő műemlékekben használt egyes anyagok kémiai összetételét.

“Az emberi testhez hasonlóan a műemlékeket is úgy építik, hogy ellenálljanak bizonyos hőmérsékleteknek” – mondta az év elején a tanulmányt vezető Efstathia Tringa, a thessaloniki Arisztotelész Egyetem meteorológiai és klimatológiai kutatója.

Az ókori görögök úgy hitték, hogy Delos volt Apollón, a fény, a művészetek és a gyógyítás istenének, valamint húga, Artemisz, a vadászat istennőjének szülőhelye. A testvérek a görögök és a rómaiak által egyaránt tisztelt főistenek közé tartoztak.

Hírnevének csúcspontján, a római korban Delos zarándokokat és kereskedőket vonzott az egész ókori világból, és ennek következtében nagyjából 30 000 lakosú, nyüzsgő várossá nőtte ki magát. De végül a sziget népszerűsége a vesztét is okozta. A Kr. e. első században kétszer is kifosztották, majd végül teljesen elhagyatottá vált.

Megszakítás