A Helikon-hegy keleti lejtőit a Múzsák völgyeként is ismerik. Itt volt ugyanis egy ókori görög szentély, mely a Kr. e. 3. századtól kezdve ötévente a Múzsák ünnepének adott otthont.
Az ókori görög mitológia szerint a múzsák (Kalliopé, Kleió, Erató, Euterpé, Melpomené, Polühümnia, Thália, Terpszikhoré és Uránia) a művészet és a tudás ihlető forrásai voltak. Életüket nimfaként kezdték: suttogásként jelentek meg azok fülében, akik megidézték őket.
A múzsák szerves részét képezték az ókori Görögország művészeti fejlődésének. Költők próbálták megidézni a múzsákat, akikről azt hitték, hogy válaszul ihletet adnak nekik műveikhez. Az ókori görögök egészen addig imádták a múzsákat, amíg a kereszténység nem vált uralkodó vallássá Európában. A múzsák mindegyikéhez a művészet és a tudás sajátos formája társult.
Ezekre az ünnepségekre Görögország minden szegletéből érkeztek művészek, zenészek és költők, hogy tragédiákat és komédiákat, kithara-előadásokat (líraszerű hangszerrel), szatirikus költői felolvasásokat és epikus darabokat adjanak elő.
A Kr. e. második és első században különböző játékokat vezettek be a római császár tiszteletére. Ettől kezdve ezeket az ünnepeket Nagy Kaisareiának nevezték, és már nem a múzsák, hanem a császár előtt tisztelegtek – természetesen elsősorban azért, mert ő volt a felelős az ünnepségek szponzorálásáért.
A területen az első régészeti leletek az 1880-as évek végére nyúlnak vissza, amikor az Agia Triada templomban megtalálták a múzsák kicsiny oltárának négyszögletes alapját. A hegyoldalban a színház maradványait is felfedezték, a később előkerült régiségek pedig lehetővé tették a kutatók számára, hogy meghatározzák, milyen típusú épületekből állt a szentély.
A valószínűleg a Kr. e. harmadik vagy második századból származó színház kifejezetten a Mouseia idején zajló játékok számára épült. Ülőfelületként a hegy lejtőjét használták, az első üléssor márványból készült. Egy kilencvenhat méter hosszú, ión stílusú oszlopsor is épült, amely a múzsáknak szánt áldozati felajánlások elhelyezésére szolgált. Korábban belső falakkal is rendelkezett, amelyeket később korinthoszi oszlopokkal helyettesítettek.
A múzsák kis oltára egy téglalap alakú épületből állt, amely a színházzal azonos korból származott. Egy időben kilenc emelvényen állt a múzsák szobra is, amelyek közül ötre a múzsák nevei vannak felírva.
Az egész völgyet egy négyzet alakú torony uralta a Kr. e. IV. századból. A Pyrgaki-domb tetején álló, úgynevezett Askri-tornyot valószínűleg a theszpiaiak építették (a Kr. e. 371-es leuktrai-csata előtt), hogy ellenőrizzék a thébaiak mozgását.
A Múzsák-völgye könnyen látogatható. Szabadtéri helyszínként állandóan nyitva van, és Askri falu közelében fekszik. További információkért látogassatok el a völgy honlapjára. Ha már a környéken jártok, a Thébai Régészeti Múzeumot is mindenképpen érdemes hozzáadni a programhoz.
