Az új Netflix-sorozat, a Kaos alkotója úgy döntött, hogy megnézi, mi történne, ha Zeusz egy ízléstelen, önző, paranoiás és túlzottan irányító istenség lenne, akinek legjobb barátja (és hosszú ideig fogva tartott rabja), Prométheusz titokban a bukását tervezgetné.
A sorozat, mely a humor és a dráma keveréke, hatékonyan vizsgálja egy ilyen forgatókönyv következményeit, miközben a klasszikus mitológiát is újszerűen értelmezi.
Az első epizód első 30 másodpercében Prométheusz (Stephen Dillane), Kaos narrátora biztosítja a nézőket, hogy nem számít, ha még nem hallottak róla – és ez az egész sorozatra igaz. Ha semmit sem tudsz a görög mitológiáról, akkor is élvezetes és izgalmas lesz ez a történet, amelyben istenek és halandók versengenek a hatalomért és a kozmosz feletti befolyásért.
Az első tíz percben megismerkedünk Zeusszal, az istenek királyával (Jeff Goldblum) és egy Riddy (Aurora Perrineau) nevű halandóval, azaz Euridikével. Az egyik a feleségével egy giccses égi kastélyban él, a másik a férjével, a rocksztár Orpheusszal (Killian Scott) és Dennisszel, a fekete cicával egy puccos modernista villában, a krétai Iraklioban.
Riddy ürességet érez az életében és a kapcsolatában, amit talán az is erősít, hogy az arca jelen van az Orpheusz legújabb albumának, a Muse-nak a plakátjain és óriásplakátjain. Monoton világából azonban kizökkenti egy véletlen találkozás a szupermarketben egy nővel, aki megjósolja, hogy még aznap elhagyja őt. Ekkor lép be Dionüszosz (Nabhaan Rizwan) – az élvezetek istene -, akinek életstílusában nyilvánvaló az ürességérzet. Ő is, mint sok önfejű kisgyerek, többre vágyik. Több értelmet, több felelősséget, több tiszteletet – különösen apja, Zeusz részéről.
Ennek fényében Zeusz úgy dönt, hogy ez a vég kezdete, egy olyan prófécia beteljesülésének első állomása, amely magának az isteneknek a pusztulásához vezet. Bizonyos szempontból igaza van, más tekintetben nem, és az évad végére az a határozott benyomásunk támad, hogy mindez pontosan úgy játszódott le, ahogyan a Sors szerint lennie kellett.
A gazdag és mély történetmesélésen és karakterfejlődésen túl a Kaos kiváló díszlet- és ruhaválasztásokkal is dolgozik. Az Olymposz fényes és vibrálóan színes, a halandók világa mély és komor, az Alvilág pedig lapos és fekete-fehér.
Goldblum zseniális Zeusz, de a kiemelkedő alakítást a három halandó karakter nyújtja, akik tolják, húzzák, rángatják és hízelegnek a történetnek: Riddy, Ari (Leila Farzad) és Caneus (Misia Butler). Ezeknek az alakításoknak – különösen Perrineau és Butler játékának – az összjátéka teszi ezt a „sötét komédiát” kifejezetten emberivé.
