A tudósokat és a régészeket egyaránt foglalkoztatja Arisztotelész végső nyughelyének megtalálása. Arisztotelész az ókori Görögország egyik legkiválóbb gondolkodója volt. Sírjának pontos helyét az idő múlása ellenére még nem találták meg.

Mivel halála idejéből kevés eredeti dokumentum maradt fenn, bizonyos tényeket nehéz megerősíteni. Olyan történelmi írók azonban, mint Diogenész Laertiosz és Plutarkhosz, fontos támpontokkal szolgálnak Arisztotelész haláláról és temetéséről.

E feljegyzések szerint Arisztotelész Kr. e. 322-ben hunyt el az eviai Halkidában. A források arra is utalnak, hogy az ókori görög temetkezési szokásoknak megfelelően nyilvánosan temették el. A sír helyére vonatkozó konkrét információk hiánya azonban bizonytalanságot eredményezett, és nézeteltéréseket váltott ki a kutatók között.

Egy görög régész, Kostas Sismanidis az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb felfedezését tehette meg, amikor 2016-ban azt állította, hogy a közép-makedóniai Stagirában végzett ásatások során megtalálta Arisztotelész sírját. Minderről a filozófus halálának 2400. évfordulójáról megemlékező konferencián számolt be.

Állításait alátámasztja, hogy Arisztotelész Stagirában született Kr. e. 384-ben. Egyes ókori irodalmi források pedig arra utalnak, hogy a filozófus hamvait Eviából Stagiraba vitték át, és ott helyezték örök nyugalomra.

Az extravagáns, hellenisztikus stílusú kupolás építmény fényes márványpadlóval bír, a sírkamra maga is méltó a nagy filozófushoz. A város agorájának közelében található, így 360 fokos kilátás nyílik Stagira városára. Egy oltár is található közvetlenül a sírkamra előtt, ami szintén az ott nyugvó magasabb megbecsülését jelzi.

A sírkupola teteje 10 méter magas, és négyzet alakú padló veszi körül a később a helyszínen épített bizánci tornyot. A sírt körülvevő félköríves fal két méter (hat láb) magas. A sírbolt bejáratához egy ösvény vezet azok számára, akik tiszteletüket szeretnék ott tenni.

A helyszínen talált egyéb leletek közé tartoznak a királyi fazekasműhelyekből származó kerámiák és ötven érme, amelyek Nagy Sándor idejéből származnak, aki Arisztotelész tanítványa volt.

Kiterjedt kutatásai révén Sismanidis először azt állapította meg, hogy a sírnak egy olyan fontos személyiséghez kellett tartoznia, aki megérdemelte az ilyen pazar végső nyughelyet.

Sismanidis állítását erősíti az a tény, hogy több ókori forrás is tanúsítja, hogy Arisztotelész földi maradványait Eviából a szülőhelyére szállították. Ráadásul ugyanezek a források arra is utalnak, hogy Arisztotelész sírján kívül egy oltárt is építettek. Az oltár közvetlenül a régész által feltárt sír mellett található.

Stagira városa a nagy filozófus szülőhelyeként szerzett hírnevet a korszakban.

Arisztotelész Fülöp királyra gyakorolt befolyásának köszönhetően a görög vezető Kr. e. 340-ben újjáépítette a várost, miután ő maga közel egy évtizeddel korábban kifosztotta és lerombolta azt. Stagira lakói valószínűleg Arisztotelész földi maradványait is vissza akarták vinni szülőhelyére.

Bár a közvetett bizonyítékok erősek, sokan megkérdőjelezték, hogy a sír valóban Arisztotelészé-e, vagy csupán egy nemesember nyughelye volt. Gyanús volt számukra, hogy Sismanidis húsz éven át ásatásokat végzett a helyszínen, mielőtt bejelentette volna a leletet.

A régész a maga részéről azt állítja, hogy a lelőhely jellegére egy nap hirtelen jött rá, miután két évtizedig dolgozott a helyszínen. Miután utánajárt a gyanújának, bejelentette, hogy a lelőhely valószínűleg a nagy filozófus sírja.

Nem ez volt az egyetlen vita a lelőhely körül. Maga Sismanidis nem sokkal azután, hogy bejelentette Arisztotelész sírjának felfedezését, azt állította, hogy görög politikusok aranybányát szeretnének létrehozni a sír megtalálásának területén, sőt a ’90-es évek végén megpróbálták leállítani az ásatásokat a helyszínen. Sisimanidis azt állította, hogy az ásatások leállítása a helyszínen a ’90-es években politikai nyomásra történt, mivel a közelben aranybányákat építeni szándékozók úgy érezték, hogy ha a helyszínen bármilyen jelentős régészeti felfedezés történik, az lelassítja a bányák építését.

Megszakítás