Idén március 25-én a 204 éves évfordulójához érkezett a törökök elleni szabadságharc kitörése, ezért úgy gondoltuk, folytatjuk sorozatunkat, melyet korábban elindítottunk. A számos hős közül, akiknek oly sokat köszönhetünk, bemutatunk Nektek párat, akikről esetleg eddig személy szerint nem hallottatok. Jöjjenek hát ők, a múlt hősei, akik megharcoltak a szebb jövőért.
Rigas Feraios
Rigas Feraios görög forradalmár volt, aki a hegyekben harcolt, majd íróként, kereskedőként és forradalmi agitátorként tevékenykedett az Oszmán Birodalommal szomszédos államokban kialakuló széles balkáni diaszpórában.
Feraios Thesszáliában, Velestino faluban született. Mint sokan a régióban, ő is két nyelven beszélt, vlahul (a románhoz hasonló dialektus) és görögül. A többnyelvűség gyakori volt az akkori Habsburg Birodalomban, de ő egyértelműen romioszként, azaz az Oszmán Birodalom görög nyelvű ortodox (bizánci) alattvalóként azonosította magát. A szerbek is balkáni hősként tartják számon.
Mint oly sok tehetséges görög abban az időben, különösen a Thesszáliából és Makedóniából származók, Feraios is a Habsburg Birodalomban létrehozott görög közösségek felé húzott.
A háborúskodás évei után, amikor a Habsburgok visszaszorították a törököket a Duna és a Száva folyókhoz, görög és szerb kereskedők, valamint telepesek özönlöttek az Habsburg Birodalomba, többek között a Vajdaság tartományba.
Bár a görögök és szerbek a birodalom egész területén letelepedtek, Feraios 1793-ban a fővárosban, Bécsben vert tanyát.
Érdeklődése messze túlmutatott a kereskedelmen. Hitt abban, hogy a szavakhoz való tehetségét tettekre kell váltania.
Miután Bécsben letelepedett, gyorsan belevetette magát a könyvkiadásba, és az ottani gazdag görög kereskedőközösség számos tagjának támogatását élvezte. A görög újságok először Bécsben jelentek meg nyomtatásban, és Feraios volt az egyik első újságszerkesztő. A lap ma is létezik, és a makedóniai Siatista városában, Görögországban adják ki.
Feraios közzétette a „Nagy-Görögország térképéről” szóló elképzelését is, amely magába foglalta a Balkán és Kis-Ázsia nagy részét. Valójában amellett, hogy ő a modern görög nemzet első mártírja, vagy „protomartyras”, a modern görög sajtó egyik alapítója.
Bár Bécs és a birodalom számos lehetőséget biztosított a görög közösség számára, a hatóságok rendkívül ellenségesen viszonyultak minden forradalmi tevékenységhez.
Feraios meg akarta dönteni az Oszmán Birodalmat, és „görög” köztársaságként akarta újjászervezni, de teljes jogokat biztosítva minden nemzetiség számára, ideértve a törököket is. Ez a cél nemcsak az Oszmán Birodalomra jelentett veszélyt, hanem a Habsburgok saját soknemzetiségű monarchiájára is.
Abban az időben a francia forradalom következményei még mindig éreztették hatásukat egész Európában: támogatói és hívei aktívan törekedtek ideológiájának exportálására.
Feraios-ban a francia forradalomnak volt egy lelkes csodálója, aki eszméit a balkáni politikai valóságban igyekezett megvalósítani. Ennek megfelelően Feraios 1797-ben Triesztbe indult, ám itt elfogták, és a Habsburgok az összeesküvőkkel együtt a Dunán át Belgrádba küldték, ahol a törökök már nagyon várták.
1798 júniusában, miután jól megkínozták, Feraios-t és társait megfojtották, holttestüket a Dunába dobták.
Miközben a kínzásra vitték, azt hirdette: „Gazdag magot vetettem, amelyet mások fognak aratni”.
Jellemét hűen tükrözik szavai: „Egy óra szabadság jobb, mint negyven év rabszolgaság.”
