Eger első görög lakói valószínűleg 1660-ban, Nagyvárad török elfoglalása után jöttek a városba. Érkezésüket jelentősen befolyásolta az a tény, hogy számukra Fischer kamarás 1687-ben adómentességi ígéretet tett. Ekkoriban a görögök – a török idők után – a magyar tulajdonos nélkül maradt ingatlanokat megvásárolva teremtettek otthont maguknak. Az első ismert hellén, Görög Miklós 1688-ban vette meg azt a földterületet, ahol ma az ortodox templom áll.
1688-ból származik egy egri püspöknek íródott levél, amelyben arról tesznek említést, hogy nevezzenek ki az egri püspökhöz egy rituális vikáriust, aki egyúttal az egri görögök lelkipásztora lenne. Egy 1696-ban készült adókimutatásban viszont még csak 3 görög származású személyt tüntettek fel az összeírók. 1711-ből ismert több egri kereskedő neve: Szappanos János, Görög György, Koszta Demeter, Arnóth András. Számuk 1721-22 táján nőtt meg, így Eger egyike lett azon magyar városoknak, ahol a legnagyobb lélekszámú görögség lakott: 1775-ben már 138 görögöt írtak össze.
Az egri görög kereskedők jellemzően borral kereskedtek, de ipari vállalkozásaik is voltak. 1778-ban az egri görög-rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indította meg az ország első timsógyárát. 1787-ben pedig a görög Zsuppán Demeter és társai tulajdonát képezte az egri posztómanufaktúra.
A templomépítés volt minden jelentősebb magyar város görög kompániájának célja. Sok küzdelem és utánajárás eredményeként a Helytartótanács 1784-ben engedélyezte az ortodox templom felépítését, és a görög anyanyelven való tanítás céljából egy ház felépítését is. Az iskola végül 1789-ben nyílt meg, és nagyon fontos nyelv- és műveltségmegőrző szerepet töltött be az első diaszpórában. A templom építésére az ortodox hívek gyűjtést szerveztek, de nemcsak az egriek gyűjtöttek, hanem érkezett adomány az ország más részeiről is, pl.: Tokajból, Jászberényből, Kunhegyesről, de Pestről, Bécsből is. Az impozáns ortodox templom végül Povolni János tervei alapján épült fel. Az 1785 májusában megkezdett építkezés 1786 júliusára befejeződött: 1788. július 31-én került sor a felszentelésére Szent Miklós püspök tiszteletére. 1789-1810 között elkészült a templom belső berendezése is. Az ikonosztáz és a fából készített görög feliratos Szent Sír Jankovics Miklós műhelyének alkotása. Az ikonosztáz képeit Anton Kuchel-meister készítette. A képek feliratai görög nyelvűek.
A XVIII. század végén Egerben az ortodox lelki gondozást két pap látta el. 1803-ban a görögök és a szerbek között a liturgia nyelvét illetően heves vita robbant ki: a görögök kilátásba helyezték, hogy kilépnek az egyházközösségből és új templomot építenek, azonban a Helytartótanács megtiltotta a görögök kiválását.
A görögök közül sokan lettek egri polgárok: viseltek tisztségeket is.
A templomot 1970-80 táján több mint 10 éven át restaurálták. A tulajdonjoga a szerb egyházé, itteni hívek nélkül: jelenleg műemlékként látogatható. Állagromlás miatt jelenleg is restaurálják.
A görög templomon túl azonban számos olyan épület található a városban, amelyben egykor görögök laktak.
- Ilyen az 1776-ban épült Báró-ház (Szent János u. 12.), Báró Tamás görög kereskedő 1773-ban szerezte meg ezt a telket.
- 1788 körül épült a Nesztor-ház (dr. Hibay Károly u. 10.). Ez műemlék jellegű épület, emléktábla is található a falán. A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette, és több görög tulajdonosa is volt őt követően.
- 1789-ben épült a barokk Tolli-ház (dr. Hibay Károly u. 16.). Ez korábban Szappanos János egri görög kereskedő háza volt, amely 1788-ban leégett, s újjáépítését követően ennek a háznak is több görög tulajdonosa volt.
- A Gyöngyössy-ház (Szent János u. 13. – Zalár József u.) szintén görög család tulajdonában állt.
- A tokaji Karácsonyi György tulajdonát képezte egy időben a Dobó tér 1. szám alatti ház.
Két olyan egri görög családból származó honvédtisztről is tudunk, akik részt vettek az 1848-49-es szabadságharc csatáiban. Ők: Jurgosi János és Lázár Miklós.
Az egri görög családok közül kiemelkedik a XIX. században a Panakoszta család.
Egerben ma is áll a Panakoszta-ház (Dobó u. 13.), mely napjainkban a zeneiskola épülete. Eger városa számára Panakoszta Sándor képviselő tett hagyományt az éjszakai közvilágítás megteremtése érdekében: a zeneiskola bejárata fölötti, 1879-ből való emléktábla őrzi nemes cselekedetét.
A görög közösség tagjai a XVIII-XIX. században sokféle módon támogatták a város fejlődését: építészeti örökségük és közérdekű szerepvállalásuk emlékét több emléktábla is hirdeti Eger városában.
