Mai utunk egy olyan zöld Jón-szigetre vezet, ami ugyan egyre népszerűbb a turisták körében, mégis elbújhatunk a világ szeme elől, miközben elképesztően gyönyörű helyekre kalandozunk. Aki Kefaloniára utazik, szépséget keres, de varázslatot talál.
Megdöbbentő, hogy a természet mennyit tud adni, de ugyanakkor elvenni is. A szebbnél szebb helyeken sétálva nehéz elhinni, hogy nem is olyan régen milyen hatalmas katasztrófa érte a szigetet. 1953-ban ugyanis egy hatalmas földrengés rázta meg a területet, mely majdnem az összes települést romba döntötte, a lakosság kb. 4/5-e pedig el is hagyta hazáját, hogy máshol próbáljon szerencsét. Mára azonban Kefalonia egyre gyarapszik, fejlődik és igen kedvelt úti célnak számít egyre több kiránduló számára.
Aki a természetet imádja, egyenesen szerelmes lesz ebbe a szigetbe. Minden lépés egy új csodát rejt, itt minden méter után új paradicsomba csöppenünk. Éppen ezért érdemes autót bérelni, és térképet ragadva nyakunkba venni Kefaloniát, de fontos, hogy ne csak célirányosan haladjunk, hanem élvezzünk is ki minden percet, ami utunkat kíséri, mert örök élményben lesz részünk. Ha pedig sosem jártunk még itt, mégis ismerős a táj, ne lepődjünk meg; itt forgatták ugyanis a Corelli kapitány mandolinja című filmet.
A főváros Argostoli (fotó: Pinterest), ahol az Archeológiai Múzeumban megismerkedhetünk a régi korok emlékeivel, de több múzeum is várja a kultúrára szomjazókat. Az éjszakai élet is kecsegtet néhány lehetőséggel a nyüzsögni vágyók számára. Ha egy ilyen estéről tartanánk épp haza, és az elfogyasztott Robola borok egyike még ébren tart, vagy korán kelünk, sétáljunk ki a kikötőbe, és a halászhajóknál, ha türelmesek vagyunk, megpillanthatjuk az itt élő tündéri teknősöket. Ha inkább az esti sétákat részesítjük előnyben, tegyünk egy kitérőt a Szent Theodoros világítótorony felé. A második legnagyobb település Liksouri, mely szintén kulturális értékeivel hívja fel magára a figyelmet.
A legtöbb turista a fővároshoz közel, Lassiban száll meg, esetleg a déli Skala és Katelios falvakban. Fakultatív programok keretében, vagy a már említett módon, autót bérelve is körbejárhatjuk a szigetet.
Nemcsak természetileg élt már át sok viszontagságot Kefalonia, de sokféle hatalom is megvetette a lábát a partján, mely mind-mind hatással volt a fejlődésre. De ha egészen messzire megyünk vissza a történelemben, sokan biztosra veszik, hogy a sziget megegyezik a Homérosz által említett Ithakával (így tehát nem a ma ezt a nevet viselő földdarab a valódi), ahová Odüsszeusz annyi viszontagság után tudott csak hazajutni.
A sziget különlegességét nemcsak a természeti csodák adják, mint például az olajfákkal tarkított hegyvidékek és csipkézett öblök, a homokos strandok és a türkizkék tenger, hanem olyan geológiai jelenségek is, mint a Katavotres víznyelő, ahol is a tenger vize eltűnik, majd két hét bolyongás után a sziget túloldalán, Sami közelében kerül felszínre. Ami pedig kétségkívül elvarázsol mindenkit, az az itt található Melissani tengeri barlang. Ha kicsit hosszú is a várakozási idő, mindenképpen megéri, mert ezen a 300 méter mély tavon tett csónakázás semmihez sem fogható. Újabb bizonyíték, hogy a természet mennyire bőkezű is volt ezzel a szigettel.
Mindenképpen ejtsük útba a Drogarati cseppkőbarlangot is, amely amennyire kicsi, annyira lenyűgöző.
Látogassunk el Fiskardoba is, amely az egyetlen épen maradt város a nagy földrengés után, ezért itt régebbi épületekkel is találkozhatunk. Készüljünk azonban fel előtte, mert a szigeten ezt a várost tartják a legdrágábbnak, amit a kikötőben található sok jacht is igazol.
Itt nyaralva ne kövessük el azt a hibát, hogy leragadunk egyetlen strandnál, hiszen a tenger mindenhol más arcát mutatja, és csodaszép helyeken lyukadhatunk ki. Bizonyára mindenki ellátogat Myrtos Beach-re (fotó: Pinterest), Kefalonia jelképére, amelyet a világ ötödik legszebb strandjának választottak. A hol azúrkék, hol smaragdzöld színben pompázó víz kristálytiszta, könnyedén szemügyre vehetjük a benne élő növényeket és állatokat.
Ha utunkat augusztus 15-e köré időzítjük, részesei lehetünk a helyiek védőszentje, Szent Gerasimos ünnepének. A legenda úgy tartja, hogy ezen a napon a szent állatoknak tartott kígyók jönnek le a hegyekből, és végigkúsznak a templomon. Viszont ha nem jelennek meg, akkor nagy valószínűséggel valami baj fog történni. Ha szerencsénk van, és éppen belefutunk egy zarándokcsoportba, lehetséges, hogy megtekinthetjük a máskor zárva tartott Gerasimos kriptát.
Megéri befizetni egy hajós kirándulásra, hiszen rengeteg csodaszép öböl nem közelíthető meg a szárazföldről, és persze több szigetre is ellátogathatunk. Egyik ilyen például a piramis alakú hegyeiről jellegzetes Ithaka, amely talán még zöldebb, mint Kefalonia. Ha állomásként megállunk Spartohorin, mindenképpen kóstoljuk meg az igazi görög módon elkészített tengeri herkentyűket. Skorpios a híres milliárdos, Onassis szigete, ide belépni ugyan nem lehet, de kikötni és fürödni igen. Ejtsük útba mindenképpen a hídként a szárazföldet és a Jón-szigeteket összekötő Lefkadát.
Aki Kefaloniára utazik, ugyan nem feltétlenül az ókori nyomok után kutat majd, viszont olyan természeti élményekben lesz része, amelyek azon túl, hogy időről időre visszacsábítják, emlékeztetik arra, mennyi szépséget is rejt Hellász, és mennyire szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy mindezt láthatjuk, és a részesei lehetünk. Tartsatok velem legközelebb is, fedezzünk fel ismét egy görög paradicsomot!
