Mint ismeretes, a keleti és a nyugati keresztény egyház máskor ünnepli a húsvétot. De miért is?
Görögországban a húsvétot a legfontosabb vallási ünnepként tartják számon. Számításának alapja a Julianus-naptár a Gergely-naptár helyett, ez magyarázza azt, hogy az országban a húsvét eltérő időpontra esik. (Érdekesség, hogy az Athos-i Köztársaság a mindennapjaiban is a Julianus-naptárt követi, így ők mindig „késésben” vannak a világ időszámításához képest.)
Kr. u. 325-ben, a niceai zsinaton döntöttek úgy, hogy a húsvét ugyanarra a napra essen a keresztény országokban. Erre a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapot jelölték ki, a megállapítás módszerét azonban nem határozták meg. Így fordulhatott elő, hogy az alexandriai pátriárka és a római pápa máshogy kalkulált. Ezt a 6. században Dionysius Exiguus elégelte meg, aki lefektette a húsvéti időszámítás alapjait. Az ortodoxoknak az alapot azonban a Gergely-naptárreform után is a Julianus-naptár jelentette.
A történelem során többször is előfordult, hogy a kétféle számítás szerinti húsvétok egy napra estek, ilyenre legközelebb 2025-ben kerül majd sor. 2020-ban ez egy hét eltéréssel valósul meg.
