A jó szerencse bevonzása már az ókorban is foglalkoztatta a görögöket. Hogy semmiképpen ne maradjanak le róla, számos trükköt bevetettek, melyekből az évszázadok során hagyomány lett.
A görögök legrégebbi talizmánjai közé a természethez köthető különböző szimbólumok tartoznak, ma pedig sokan a szentek ikonjaihoz fordulnak védelemért.
A gránátalmáról például úgy tartják, hogy elűzi az ördögöt és bevonzza a jó szerencsét, különösen a karácsonyi és újévi időszakban. Hasonló hatással bír még a hagyma és a vaszilopitába rejtett pénzérme is, de hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni, mutatjuk.
Érme a vaszilopitában, avagy a flouri
A vaszilopita készítésének hagyománya az ókorból ered, amikor az ünnepi kenyeret egy hosszú ünnepségsorozat végén az isteneknek ajánlották. Ilyen fesztivál volt például a Kronia, amelyet Kronosz isten tiszteletére rendeztek, és sokan süteményeket és pitéket készítettek, melyek belsejébe érmét rejtettek, aki pedig megtalálta, egész évben szerencse kísérte.
Ha elkészítenétek egy remek édes vaszilopitát, IDE KATTINTVA találtok hozzá receptet.
Hagyma
Minden görög számára ismerős az otthonok külső részére akasztott hatalmas hagyma, mint az egészség és a gyors regeneráció jelképe, hiszen gondoljunk bele, hogy ez a zöldség akár egy évvel azután is életképes, hogy eltávolították a földből. A hagyma kihelyezését az újévre időzítették.
Gránátalma
Ezt a gyümölcsöt már hosszú ideje a termékenységgel, a bőséggel és a szerencsével azonosítják. A görögök, mielőtt beköltöznek új otthonaikba, a hagyomány szerint átdobnak egy gránátalmát a küszöbön. Újévkor a gránátalmatörés a bevált szokás, megalapozandó a sikeres következő esztendőt. Ennek végrehajtására általában a család legszerencsésebbnek vélt tagját választják.
