Megkezdődött a görög ünnepi időszak, a dodekaimero, s hogy milyen érdekességek társulnak hozzá, 12 pontban most összeszedtük Nektek.
1. A görög népi kalendáriumban a karácsony, az újév és a vízkereszt egy közös ünnepi időszak, a dodekaimero részét képezik. Valaha ez a három ünnep nem is különült el egymástól ilyen élesen, mint most, ezt egyébként tetten érhetjük a közös szokásokban is.
2. A dodekaimero népszokásai két nagy csoportra oszthatók: az egyikbe az egészséget, a bőséget és a boldogságot előidéző szokások, a másikba a következő év eseményeit megjövendölők tartoznak.
3. Mivel ebben az időszakban a legrövidebbek a nappalok, és a leghosszabbak az éjszakák, ez az időszak kedves a sötétség démonainak, ezért bújnak elő ekkor a kalikandzaroszok, a félig ember, félig állat formájú, más felfogás szerint manószerű lények, akik a dodekaimero időtartama alatt rendetlenkednek.
4. Ehhez az időszakhoz speciális énekek is tartoznak, melyeket kalandáknak nevezünk. December 24-én, az újév során, illetve január 5-én járják körbe a házakat a gyerekek, akik énekükért magvakat, kis háztájit kapnak.
5. A szenteste meggyújtott tűz a család egységéért is lobog, de segít a kalikandzaroszok elűzésében is. Sok helyen szokás, hogy a házigazda keresztbe tesz két fahasábot, azaz “megházasítja” őket, ezzel biztosítva a család termékenységét.
6. Szenteste kerül sor a hristopromo, azaz a Krisztuskenyér felszelésére is, amely meghatározott szokások mentén történik. A Krisztuskenyér hagyományosan kenyér vagy kalácstésztából készül.
7. A Krisztuskenyérrel jövendölni is szoktak: a pap a liturgia után körbejárja a házakat, kettétöri a Krisztuskenyeret, ha a nagyobbik darab a jobb kezében marad, akkor sok búza terem, ha a bal kezében, a kukoricatermés lesz bőségesebb. (Az egyes felekhez társított jelentés természetesen vidékről vidékre változik.)
8. Újév napján szokás fogyasztani a vaszilopitát, melyben egy érmét rejtenek el, aki azt megtalálja, szerencsés lesz egész évben. A vaszilopita egyébként nevét Agios Vasilis-ről kapta, a szent napja január 1-jéhez kötődik.
9. Közép-Görögországban az a szokás, hogy a lányok az új év első napjának hajnalán kimennek a forráshoz, megetetik, vagyis ételt visznek oda, cserébe vizet hoznak el, és megitatják vele a családot. Mindezt egyetlen szó nélkül teszik. Ez a népszokás azt a célt szolgálja, hogy a család élete boldogan folyjon.
10. A karácsonykor énekelt kalandák Krisztus születését, az újéviek Agios Vasilis cselekedeteit, a vízkeresztkor énekeltek pedig az ahhoz kapcsolódó eseményeket örökítik meg.
11. A vízkeresztet “ta fotának”, azaz Fények ünnepének is nevezik, utalva arra, hogy az elspő keresztények gyertyát tartottak a kezükben a szertartás alatt.
12. Vízkeresztkor a pap a vízbe dobja a fakeresztet, a legények pedig utánaugranak, és versengenek, ki éri el hamarabb azt. Aki megszerzi a keresztet, szerencsés lesz egész évben.
