A periptero, vagyis a görög kioszk a mindennapi élet szerves része Görögországban, ahol az újságoktól és a cigarettától kezdve a rágcsálnivalókon, üdítőkön és fagylaltokon át szinte mindent árulnak. A gazdasági válság, a világjárvány és az új fogyasztói szokások azonban mind összeesküdtek a peripterók ellen, melyek mostanra lassan kezdenek a múltba veszni.
Több mint egy évszázadon keresztül Görögországgal egyet jelentett az újságos kioszk, mely a szomszédok találkozóhelye volt a nagyvárosokban és a kis falvakban egyaránt. Ez az a hely, ahová a görögök naponta legalább egyszer ellátogatnak, hogy nikotinadagjukat vagy a napi híreket és információkat begyűjtsék. A gyerekek itt szerzik be az édességet és a csokoládét.
Egy periptero tulajdonosa több szerepet is betölt. Ő az információs központ a kioszk környezetében, emellett ismeri a környék összes pletykáját, és tulajdonképpen magánnyomozónak, pszichológusnak, újságárusnak, sportgurunak, politikai elemzőnek vagy mindezek egyvelegének is tekinthető. A peripterók aranykorában a kioszktulajdonos sikeres üzletember volt.
Napjainkban a 2010-ben Görögország-szerte működő 9 904 peripteróból mindösszesen 4985 maradt nyitva. Ebből ezer hivatalosan az athéni önkormányzat területén található, bár jelenleg csak négyszáz működik. Sajnálatos módon alig néhány hete az önkormányzat további huszonnyolc peripterót számolt fel, sok közülük központi helyen működött.
Az üresen álló kioszkok közel egyharmadának engedélyét az önkormányzatok osztják ki a jövedelemforrást kereső, szükséget szenvedő emberek között, míg a fennmaradó, nem kívánt üzleteket elárverezik.
A fogyasztói szokások változása a peripterókra is hatással van. Sok görög leszokott a dohányzásról, mivel függőségük támogatása már nem fedezhető anyagilag. Ez azt eredményezte, hogy egyáltalán nem járnak többé a peripteróba, és ugyanez mondható el az újságokról és a magazinokról is. Az emberek gyorsabban és ingyenesen jutnak hírekhez az interneten, így a nyomtatott sajtó már nem nélkülözhetetlen, mint a régi időkben.
Emellett a szabályozó hatóság változása is mélyen érintette a kioszkokat. A periptero működtetéséért felelős Honvédelmi Minisztériumot a Belügyminisztérium váltotta fel, a helyi önkormányzat pedig szigorúbb kereteket hozott létre a közterületek elfoglalására vonatkozóan. A COVID-19 járvány szintén kulcsszerepet játszott számos periptero bezárásában, mivel az Athén központjában és más nagyobb városokban található kioszkok ügyfélköre drámaian csökkent az általános zárlatok, de különösen a bezárt vendéglátóhelyek miatt. Ebben a távoktatás és a távmunka is szerepet játszott. Ráadásul manapság a fogyasztók inkább olyan kis üzletekben intézik napi bevásárlásaikat, ahol mind a parkolás, mind a széles termékválaszték elérhető.
Az első kioszk Athénban 1911-ben nyílt meg a Panepistimiou utcában, és a periptero ötlete hamarosan egész Görögországban elterjedt, intézmény lett belőle. Amikor a kioszkokban elkezdték kifüggeszteni az újságokat, az emberek összegyűltek, hogy megnézzék a címlapokat, és a hírek alapján gyakran beszélgetésbe kezdtek a szomszédokkal és a kioszktulajdonossal.
A szomszédságokban a kioszktulajdonos ismert és kedvelt személy volt, aki minden pletykáról és a környékbeli hírről tudott. Gyakorlatilag bármiről tudott beszélgetni, beleértve a sportot és a politikai fejleményeket is.
A recesszió azonban keményen sújtotta a peripterókat. A szükségszerűen magasabb árak elűzték az embereket. Régebben sokan a kioszkból vásároltak édességet vagy üdítőt; most pedig a szupermarketbe mennek, hogy olcsóbban megvegyék ugyanazokat a termékeket. Ez volt a vég kezdete.
Csak Athénban az 1 080 kioszknak mintegy fele bezárt, és körülbelül háromszáz peripterót kiürítettek. Az önkormányzat a legtöbb peripterót kénytelen volt eltávolítani a járdáról, és csak nagyon kevés bezárt periptero maradt, hogy emlékeztesse a járókelőket a virágzó időkre.
