Az elnöki őrség története 1868. december 12-re nyúlik vissza, a már megalakult új, modern görög állam idejére.
Ezt a kiváló, zászlóalj méretű katonai egységet, amelyet akkoriban Agema néven emlegettek, királyi rendelettel hozták létre.
Ennek az elit, független zászlóaljnak a tekintélyes státusza miatt minden férfi, aki az Agema tagja volt, egy ranggal magasabbat kapott, mint korábbi beosztásában. Más szóval minden egyszerű katona, aki az Agema tagja volt, közlegény helyett őrvezetőnek felelt meg.
Az idők folyamán és az ország rendszerváltozásait követően az egység többször is névváltoztatáson esett át. Ezek között voltak a következők: “Királyi Őrség” (1940), ” Az ismeretlen katona tiszteletére állított díszőrség ” (1941), “Zászlóőrség” (1942) és “Királyi Gárda” (1946). A névváltoztatások ellenére az egység küldetése, a palota és az Ismeretlen Katona sírjának őrzése állandó maradt.
1974 óta – amikor Görögországban helyreállt a demokrácia – az egységet Elnöki Gárdának nevezik, és megtartotta tisztán ceremoniális jellegét. Az Elnöki Gárda a Köztársasági Elnökség Katonai Hivatalának felügyelete alatt áll.
A görög Elnöki Gárdát az a megtiszteltetés is megilleti, hogy ez az egyetlen katonai egység, amely felvonhatja és leeresztheti a görög zászlót az athéni Akropoliszon.
Napjainkra a Gárda Athén egyik fő turisztikai látványosságává vált, és a híres “őrségváltás” – hasonlóan a londonihoz – kihagyhatatlan látványosság a görög fővárosba látogatók számára.
Mozdulataik nagyon lassú és erősen stilizált módon zajlanak, őrségükben teljesen mozdulatlanul állnak, vigyázban.
Az őrségváltásoknak két típusa van. A kisebb váltás óránként, a nagyobb ceremóniával járó őrségváltás pedig minden vasárnap délelőtt tizenegy órakor kerül megrendezésre.
A gárdista katonák egyik legjellegzetesebb ismertetőjegye az általuk viselt, jól ismert Evzon-egyenruha, amely a görög függetlenségi háborúban a klefták által viselt hagyományos ruházatból alakult ki. Egyenruhájuk meghatározó része az öv, mely az evzon elnevezés eredetére utal.
A fustanella harminc méter fehér anyagból készül, és négyszáz redőből áll, ami a török megszállás éveinek számát jelképezi. Színe fehér, akárcsak az ypoditis (ing), és mindkettő a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelmek tisztaságát szimbolizálja.
A fermeli (mellény) kétségtelenül az egyenruha legnehezebben elkészíthető része, mivel kézzel hímzik fehér vagy aranyozott cérnával a kulturális és népművészeti értéket képviselő művészi mintákkal.
A vörös sapka a harcosok által a nemzet felszabadító küzdelmei során kiontott áldozatokat és vért jelképezi, fekete selyemrojtja pedig a könnyek és a gyász szimbóluma. Az evzonok egyenruháját átszövő kék és fehér selyemrojtok a görög zászlót szimbolizálják.
Végül az evzon egyenruhájának egyik legikonikusabb eleme és szimbóluma a tsarouhi (cipő), amely teljes egészében kézzel készült, kemény, vörös bőrből. Minden egyes pár körülbelül három kilogrammot nyom, 120 szöggel a talpán. A hagyomány szerint a tsarouci nagy fekete bojtját arra használták, hogy elrejtsék a pengéket, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak a közelharcban.
Több mint 150 évvel a hivatalos megalapítása után az Elnöki Gárda még mindig a Syntagma téren teljesíti szolgálatát, emlékeztetve az egész világot Görögország dicső katonai múltjára.
