Görögországban évszázadokon keresztül uralkodtak egyedi, csak erre az országra jellemző karácsonyi, és az úgynevezett dodekaimerohoz, azaz a 12 napos görög ünnepkörhöz kötődő hagyományok.
Ezek nagy része még ma is él, legfőképpen vidéken, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok átörökítésére és tiszteletben tartására.
Ezek mellett azonban számos olyan tradíciót is találhatunk, amelyek külföldről érkeztek, s vetették meg lábukat az országban: mára már ezek is a dodekaimero részei.
7 részes sorozatunkban a tradicionális görög hagyományoknak járunk utána.
A Hristopsomo, azaz a Krisztuskenyér egy (legtöbbször) kerek formájú péksütemény, melynek tetejét általában vallási vagy az adott család foglalkozására jellemző szimbólum díszíti.
A szokásnak Görögország-szerte számos változata ismert. A legszokatlanabb talán Kefalónia szigetén él, ahol az egész család összegyűlik a legidősebb családtag házában, három kivilágítatlan fáklyát helyeznek a padlóra, amelyek „X” betűt formáznak, és rájuk helyezik a kenyeret. Ezután kört formálnak a hrisztopszomo körül, és a jobb kezüket ráhelyezik. Ezt követően a családfő olajat önt a fáklyákra, és a kandallóba teszi őket, majd felvágja a kenyeret, szétosztja a családtagok között, és megkezdődik a vacsora.
Krétán a karácsonyi kenyér elkészítése önmagában is rituálé. Az elkészítéséhez a legdrágább alapanyagokat használják fel, mint például a finomra szitált lisztet, a rózsavizet, a mézet, a szezámmagot, a fahéjat és a szegfűszeget. Amikor a tészta elkészült, az asszonyok a felét kiveszik és zsemlét készítenek belőle, a maradékból pedig keresztet készítenek, és azt helyezik a kenyérre. A közepére fehér diót tesznek. A maradék felületre késsel vagy villával formákat rajzolnak, például virágokat, leveleket, gyümölcsöket, a bőség szimbólumait.
