Görögország gazdag hagyományai a karneváli szezonban is megelevenednek, amikor az ősi szokások a modern ünneppel találkoznak.
A Dionüszosz tiszteletére visszavezethető naoussai karnevál a bor, az extázis és a megújulás istenének szentelt ókori görög rituálék időtlen jellegét tükrözi. Ezeket az ünnepségeket mindig is az jellemezte, hogy az emberi lét alapvető elemeit, például a termékenységet, az újjászületést és az örömöt hangsúlyozták.
A naoussai karnevál nem egyszerűen az ortodox nagyböjt előtti ünneplés, hanem az oszmán elnyomással szembeni ellenállás szimbóluma is. Az 1822-es eseményeknek, amikor a város lakói a görög függetlenségi háború idején brutális megtorlással szembesültek, a Genitsaroi és Boules hagyománya állít emléket. A naoussai mészárlás a görög függetlenségi háború kevésbé ismert tragikus eseménye volt, amely 1822 áprilisában történt.
Akkoriban Abdul Abud (Ebu Lubut) parancsnoksága alatt az oszmán csapatok ostrom alá vették Naoussa városát, amely a görög forradalmi tevékenység egyik fellegvára volt Makedónia megyében. A város a mintegy 4000-5000 görög lázadó általi védelme ellenére elesett. Ez széleskörű pusztításhoz és a helyi görög lakossággal szembeni kegyetlenkedésekhez vezetett. Az oszmán erők szisztematikus mészárlást folytattak a lakosok ellen, aminek következtében mintegy 5000 ember halt meg vagy kényszerült lakóhelye elhagyására, köztük számos nő és gyermek.
Ez a brutális cselekedet egy nagyobb oszmán hadjárat része volt, amely célul tűzte ki, hogy minden görög felkelést leverjen, és elrettentse a birodalom más részeit a további lázadásoktól.
A karnevál középpontjában a Genitsaroi és a Boules áll, ahol a fiatal férfiak hagyományos görög jelmezekbe és maszkokba (az úgynevezett prosopos) öltöznek.
A Boula-t, amely a női elemet képviseli ebben a táncban, egy menyasszonyi ruhába öltözött férfi alakítja, kiemelve a termékenység és a folytonosság témáit az oszmán leigázás elleni küzdelemmel szemben. A karnevál során előadott táncok és dalok a hősiesség, a tragédia és a győzelem történeteit mesélik el.
E rituálék révén Naoussa városa minden karneváli szezonban élő múzeummá válik, bemutatva múltjának gazdag kulturális örökségét és népének ellenállóképességét. A naoussai karnevál bizonyítja e hősies város elkötelezettségét örökségének megőrzése iránt. A Genitsaroi és Boules hagyomány megőrzésével Naoussa lakói gondoskodnak arról, hogy történelmük ne merüljön feledésbe. Éppen ellenkezőleg, évről évre ünneplik azt.
A helyi jelentőségén túlmenően azonban a naoussai karnevál kulturális kincsként is elismerést szerzett, és a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. Az ősi rituálék, a történelmi megemlékezések és a vibráló ünnepségek egyedülálló keveréke a küzdelem, az öröm és a megújulás egyetemes témáit mutatja be. Ez teszi a naoussai karnevált egyedivé; egy olyan szokás, amely a közönség körében messze földön visszhangra talál.
A naoussai karnevál több mint egy éves esemény; ez egy élő örökség, amely egyesíti az ősi és a modern, a tragikus és a diadalittas eseményeket. Idén az ünnepségekre március 10-én került sor, és március 17-én, március 18-án, valamint március 24-én, vasárnap is megismétlődnek.
A generációkon át öröklődő jelmezek és maszkok látványosságnak számítanak., bonyolult részleteikkel és élénk színeikkel minden bizonnyal egyedülállóak Görögországban.
Hronia polla, Naoussa!
