… hogy Görögországban létezik a fütyült nyelv?
A görögországi Evia idilli szigetén, a hegyvidéki Antia falu lakói ugyanis egy ilyen különleges fütyülő nyelvet „beszélnek”, amelyet „Sfyria”-nak hívnak.
Az antiai falusiak az ábécé egy-egy betűjének megfelelő különböző füttyhangokat használnak. Az egyes füttyhangokat sorrendbe állítva szavakat alkotnak, így egyszerűen fütyörészve tudnak beszélgetni és megérteni egymást. A gyerekek öt-hat éves korukban tanulják meg a nyelvet.
Az érdekes szokás, amelyet a közeli Simikouki és Evangelismos falvakban is gyakorolnak, az ókori Görögország idejére nyúlik vissza. Egyes feltételezések szerint Antia lakói ezt a speciális nyelvet a perzsa katonáktól lesték el, akik egy időben görög foglyokat őriztek Karistos környékén.
A szalamiszi csatában elszenvedett vereségük után a perzsa hadsereg hátrahagyta a karistos-i őrséget, és az Antia környéki hegyvidékre menekült, hogy elrejtőzzön. Ott elvegyültek a helyi lakossággal, majd végül teljesen beolvadtak.
Egy másik elmélet szerint az antiai falusiak dór eredetűek, mert nem beszélik az arvanitikai görög dialektust, mint a környező lakosság.
Egy kevésbé ismert elmélet azt állítja, hogy ezen nyelv megalkotói eredetileg a trákiai Ainos lakói voltak, akik 1469-ben a velenceiek foglyaként költöztek a területre.
Sfyriát 1969 márciusában említette először a média, amikor egy mentőcsoport egy eltűnt pilóta maradványait kereste, akinek repülőgépe lezuhant.
Kutatások kimutatták, hogy ezt a nyelvet ugyanilyen módon használják a törökországi Kuşköyben, Aas faluban, a francia Pireneusokban, a spanyolországi Kanári-szigeteken és a marokkói Atlasz-hegység berber népeinél is.
Annak ellenére, hogy a világ különböző tájairól származnak, a fütyülő nyelvek beszélői rendelkeznek néhány közös tulajdonsággal. Mindannyian hegyvidéki és zord vidékről származnak, és fő foglalkozásuk a mezőgazdaság és az állattenyésztés. Sokan úgy vélik, hogy a madárhangokat és az állatok egyéb kommunikációs módjait tükröző fütyülő nyelvek a beszélők és a helyi környezetük közötti szoros kapcsolatot tükrözhetik. A füttyszó lehetővé teszi azt is, hogy az emberek rendkívül nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, így a pásztorok a hegyeken át beszélhettek egymással.
Bár a megmaradt falubeliek az eviai Antiában még mindig fütyülnek, a lakosság száma jelentősen csökkent, és a környéken csak idősek laknak, ami veszélyezteti a nyelv jövőjét. A falubeliek azt mondják, hogy szeretnék, ha a fütyülő nyelvi hagyományuk folytatódna, de a gyerekeik többnyire elhagyták a falut, és már csak nagyon kevesen tudnak fütyülni.
