Az ókori Görögországban az újholdnak hatalmas ereje volt, olyannyira, hogy ünnepet is kapcsoltak hozzá. Nouminiának nevezték, és ez volt a holdhónap kezdete.
Az újholdhoz kapcsolódó ünnepségek során a házi istenek (pl. Apollón Noumeriosz, Zeusz, Hesztia, Hekaté, Szeléné és Hermész) előtt tisztelegtek füstölő gyújtásával vagy mézes süteményekkel, de virág és olajág is gyakran került az oltárra. Ezeket az áldozatokat epimeniának nevezték. Az ünnepség valójában három napig tartott, melyek közül a középső volt az újhold, az azt megelőző a régi hold utolsó szelete, a harmadik nap pedig Agathos Daimon ünnepe.
A Nouminia során a család összegyűlt és együtt töltötték a napot, miközben áldozatokat mutattak be isteneiknek és szellemeiknek – írta Porfirisz. Homérosz is megemlékezett az Odüsszeiában erről az ünnepről, melynek fontosságát az is jelzi, hogy mindössze egyetlen más vallási ünnepet nevez meg eposzaiban.
A Nouminia olyan fontos nap volt, hogy Athén törvényhozó gyűléseit sem időzítették erre a napra. Ezen a napon piac is volt, melyen főként rabszolgákat és szamarakat kínáltak eladásra. Arisztophanész szerint ehhez a naphoz a bokszolás örömei is kapcsolódnak. Hérodotosz szerint Spártában a Nouminia napján a királyok húst, árpamaglisztet és bort osztottak a polgároknak. Démoszthenész arról is beszél, hogy az athéniak az újhold ünnepén megmászták az Akropolisz hegyét.
A Nouminiáról olyan feljegyzések is vannak, melyek a Krisztus utáni időkból származnak.
