A hosszabb és egészségesebb élet titkai már az ókori görög orvosokat is foglalkoztatták. Az ókori feljegyzések szerint Leontini Gorgiasz, a híres ókori görög szofista és preszókratikus filozófus 108 évig élt. Kr. e. 483-ban született, és feltehetően Kr. e. 375 körül halt meg.
Gorgiasz Empedoklész tanítványa és Isokratész tanítója volt. Beszédek sorát tartotta, amelyek elkápráztatták az athéni közönséget, hírnevet és csodálatot szereztek neki. Küldetésének teljesítése után a retorika tanáraként és szónokként bejárta egész Görögországot.
Ahogy Gorgiasz egyre idősebb lett, az emberek gyakran elcsodálkoztak a korán és titkairól faggatták.
Gorgiasz egyszer azt válaszolta: „Soha semmit nem tettem az élvezet kedvéért”. Ez a válasz talán játékos volt, talán nem, Gorgiasz mindenesetre híres volt szellemes humoráról. Más források szerint azonban a valódi titka egyszerű volt: kiegyensúlyozott életet élt.
A híres ókori görög orvos, Galénosz, aki Kr. u. 129 és 216 között Rómában praktizált, megfigyelte, hogy páciensei egészségi problémái közül sok a rossz életmódból fakad.
„Minden évben nagyon sok olyan embert látok, akik ilyen okból betegednek meg” – mondta. Galénosz úgy vélte, hogy betegei egészsége több tényező miatt romlik meg, például: „…tétlen életet élnek, vagy túl keményen dolgoznak, vagy tévednek az ételek minőségét, mennyiségét vagy idejét illetően, vagy olyan testmozgást végeznek, amely káros, vagy tévednek az alvás mennyiségét illetően, vagy feleslegesen gyötrik magukat bánattal és aggodalommal.”
Galénosz csodálta egy másik görög orvos, Antiokhosz fegyelmezett életmódját, aki még nyolcvanéves korában is hosszú sétákat tett naponta, és szigorú diétát követett. Antiokhosz kedvelt ételei egyszerűek, de táplálóak voltak. Kedvelte a mézes kenyeret, a mélytengeri halat, az oximellel (méz és ecet keveréke) kevert kását és a madárhúst könnyű mártással.
Kr. u. 100 körül az ifjabb Plinius, az ókori Róma ügyvédje, írója és bírája, Titus Vestricius Spurinna napi rutinjáról írt. Titus római szenátor és konzul volt, aki még hetvenéves korában is fegyelmezett életet élt. Spurinna egyensúlyban tartotta a testmozgást és a pihenést, hogy egészséges maradjon.
„Minden reggel hajnal után egy órát az ágyban marad, majd előhívja a cipőjét, és hárommérföldes sétát tesz, hogy testét és lelkét megmozgassa” – írta Plinius. „Amikor délután a fürdőjéhez hívják, először leveti a ruháit, és sétál egyet a napsütésben, ha nincs szél, majd egy ideig élénken dobál egy labdát, ez a testmozgás másik formája, amellyel távol tartja az öregséget. Fürdés után lefekszik egy rövid pihenőre a vacsora előtt, és hallgatja, miközben valaki könnyed és nyugtató olvasmányt olvas fel.”
