Fotó: Szabad Nép – archív
72 éve annak, hogy a Szabad Nép nevű újság április 8-án kiadott száma beszámolt arról a tényről, hogy 840 fős görög menekült gyermekcsoport érkezett Magyarországra.
A hír nem érkezett váratlanul, hiszen a Görögországban a II. világháborút követő polgárháborús eseményeket látva sok európai és más ország állt ki a görög nép mellett.
Magyarországon 1947 decemberében alakult meg a „Segítséget A Görög Népnek Országos Bizottsága”, mely kiadványt adott ki annak érdekében, hogy ismertesse a Görögországban zajló eseményeket. A görög nép szabadságharca című kiadvány így fogalmazott:
A görög nép hosszú évek óta vívja elkeseredett harcát az idegen imperializmus és a hazaáruló görög reakció fegyveres bandái ellen. A német és olasz megszállók kiverése után most az angolszász imperialisták akarják szolgaságra kényszeríteni a hős görög népet. Így akarnak háborús tűzfészket fenntartani Európának ezen a részén további imperialista céljaik elérésére. A görög nép hősi ellenállását azonban semmiféle fegyveres túlerővel nem tudják megdönteni. A görög szabadságharcosok saját szabadságukat és függetlenségüket védve, a magyar szabadságért és függetlenségért is ontják vérüket. A demokratikus magyar társadalom nem nézheti tétlenül a görög nép hősi harcát. Támogatnunk kell küzdelmüket nemcsak erkölcsi, hanem anyagi segélynyújtással is. A magyar népet képviselő politikai és társadalmi szervezetek közös felhívással fordulnak az egész magyar társadalomhoz: Segítséget a görög népnek! A görög nép ügye az egész haladó emberiség ügye. Éljen a függetlenségéért és szabadságáért küzdő görög nép!
Az aláírók között számos párt, tanács, testület és szövetség szerepelt. A Bizottság 1948. április 10-én adott ki egy jelentést, mely szerint egy héttel korábban, azaz április 3. napján kapták a hírt arról, hogy „kétezer görög gyermeket kell Magyarországon elhelyezni”. A jelentés beszámolt arról is, hogy az elmúlt napokban három vonat fogadására került sor: az első vonat április 7-én, este 9 órakor érkezett, összesen 860 gyermekkel és felnőttel. A második vonat április 9-én, reggel 9 órakor futott be 720 gyermekkel és 18 felnőttel, míg a harmadik szerelvény még aznap délután érkezett, 607 gyermekkel és 5 felnőttel. Ezt követően is folyamatosan jöttek Magyarországra görög menekültcsoportok. Egyes források 9000, míg más források 12000 görögöt említenek.
A görög menekültek első útja a Váci úton található fertőtlenítőbe vezetett, majd az egészséges gyerekeket a különböző szanatóriumokban, kastélyokban, üdülőkben szállásolták el, így többek között Fehérvárcsurgó, Balatonalmádi, Dég, Iszkaszentgyörgy, Csertő, Solt, Balatonlelle, Visegrád, illetve Pest adott ideiglenesen otthont az újonnan érkezetteknek.
Az elhelyezésükkel egy időben szinte rögtön meg is kezdődött a gyermekek oktatása, melyben óriási feladatot vállaltak a Görögországból érkezett és a lelkes magyarországi tanítók, önkéntes segítők is.
Hogy milyen is volt az élet a falak között, azt Budaháziné Hargitai Irén „Fény és árnyék” című könyvében történt visszaemlékezése alapján érthetjük meg. Budaháziné Hargitai Irén 1949. június 17-én kapta kézhez Népiskolai Tanítói Oklevelét, és egészen 1952-ig tanította a görög gyerekeket.
Vészesen közeledett szeptember elseje, az iskola csengők megszólaltak. A biztonság kedvéért valaki tanácsára Székesfehérváron is beadtam egy kérelmet. Ott nagyon örültek nekem. Görög gyermekotthonba keresünk pedagógusokat. Nehéz munka, neked való — tette hozzá kedves mosollyal egy idősebb kartársnő. Fehérvárcsurgó lesz a munkahelyem az AMEK otthonban…
…400 gyerek, néhány család és pedagógusok voltak lakói a gyönyörű száz szobás kastélynak. Körülbelül 6-16 éves korú gyerekek találtak itt otthonra, távol hazájukról, szüleiktől, elszakadva testvéreiktől.
Szigorú rend uralkodott az otthonban. Reggel 6 órakor ébresztő és reggeli torna. Gyors öltözés és katonás rendben sorakozó, zászlófelvonáshoz. Trombitaszóra húzták fel a görög és a magyar zászlót. Elénekelték a görög himnuszt, majd Zahariades görög vezérük éltetése következett. Ütemesen skandálták nevét. Elhangzott a magyar és szovjet himnusz is. Magasba tartott kézzel tapsoltak, Sztálint és Rákosit éltették. Mi nevelők is ott álltunk a sor elején, nem volt felemelő érzés. Elhangzott a napi parancs, s ekkor került sor nyilvános dicséretekre, vagy éppen kemény dorgálásokra. Önkritikát kellett gyakorolni mindazoknak, akik valami hibát, bűnt követtek el. … A formaságok lezajlása után reggeli következett, majd 8 órától tanítás délután 2-ig. Ebédre külön görög és magyar ételt főztek. Nekünk a kosztjuk nem ízlett, s bizony fordítva is így volt. A görögül elkészített tökfőzelékre emlékszem A tököt darabokra vágták, mint a krumplit, megfőzték, ízesítették, nem rántották be. … Délután egy kevés szabadidő után estig tanultak a gyerekek. Nehéz és sok volt a tanulnivalójuk. Derekasan küszködtek a nehéz magyar nyelvvel. Sokat kínlódtunk az Ő és Ű hangok keverésével. … Amikor a tanulás már zökkenőmentesen, olajozottan működött, elkezdődött a kultúrmunka szervezése. A gyerekek rendkívül muzikálisak voltak, gyönyörű népviseleti ruhájukban (ami már Csurgón készült) lejtették hol mélabús, hol pedig szilaj táncukat. Más dallam, más ritmus, mint amit megszoktunk. Félkörben táncolnak mély átéléssel. Egy Jorgosz nevű fiú kísért harmonikán. De szép volt! … Nagyon gyorsan repültek az évek. Osztályom tanulói nyolcadikosok lettek. Három év alatt végezték el a felső tagozatot. … Éjjelenként ellenőriztük őket, mert ami sok az sok! Pihenni is kell a fiatal szervezetnek. Tanultak a WC-ben, eldugott kis zugokban, folyosószögletekben. Meg is tanultak mindent, a vizsgán brillíroztak. Örültem nagyon kimagasló teljesítményüknek, de a szívem majd megszakadt értük, hiszen kirepülni készültek a megszokott meleg fészekből. Nyitva állt előttük a középiskolák kapuja, el kellett búcsúznunk egymástól. Többségében Budapesten tanultak tovább…. Búcsúzóul egy füzetet kaptam az én tanítványaimtól.
A Magyarországon élő görögök hálás szívvel gondolnak vissza mindarra a szeretetre, amelyet a magyar néptől kaptak és a mai napig kapnak.
KÖSZÖNJÜK MAGYARORSZÁG!
A témával kapcsolatban nagyszerű emlékeket találhattok Angelidis Vasilis honfitársunk Facebook oldalán. Feltétlenül nézzétek meg!
Forrás: Bacsosz Sztavrosz: A Magyarországi görögök etnikai földrajza, Sulinet, Budaháziné Hargitai Irén: Fény és árnyék
