Május 19. napján a pondoszi görögség ellen elkövetett török népirtásról emlékeznek meg a világ görögjei. Ezt a napot nyilvánította ugyanis 1994-ben a Görög Parlament az emlékezés napjának.
Kép: Wikipedia
101 évvel ezelőtt, 1919-ben ezen a napon szállt partra a mai Samsunnál (Törökország fekete-tengeri partvidéke) a törökök atyjának hívott Musztafa Kemal Atatürk, hogy a területet minden „idegen elemtől” megtisztítsa, s Törökországot a törökség kizárólagos hazájává tegye. Az 1908-ban hatalomra került „Egység és Haladás” elnevezésű nacionalista párt radikális elképzeléseit úgy kívánta megvalósítani, hogy minden keresztényt el kívánt távolítani a területről, függetlenül attól, hogy néhány nemzetiség – ahogy a görögök is – már több ezer éve éltek itt.
A török nacionalista mozgalom képviselői rögeszmésen féltek attól, hogy a különféle népek és vallások egymás mellett élése számukra katasztrófához vezet, betegesen hitték, hogy csak a decentralizáció, az „oszmánosítás” és az iszlám lehet a válasz a sokszínűségre, melynek – szerintük – egyetlen célja az új kormány megbuktatása.
Kép: Wikipedia
Már az I. világháború alatt megkezdődött a nem török népesség bebörtönzése, és a gazdaságilag jelentős erőt képviselő görögök ellehetetlenítése. A görögök ellenálltak, ezért is került sor arra, hogy 1919. május 19-én Kemal Atatürk partra szálljon Samsunnál, és minden erőt megmozgasson az ellenállás leverésére. Vérszomjas, felhergelt rablóbandákból hozta létre hadseregét, akik amerre jártak, öltek. Megdöbbentően rövid idő alatt el is néptelenedett a környék, gyerekek, nők, férfiak, idősek és fiatalok holtteste feküdt mindenütt. A nemzetközi közvélemény elszörnyedt a kegyetlen népirtás láttán, melynek utolsó felvonása 1922 szeptemberében Szmirnában következett be: Kemal bevette a várost, és felégette azt, a tűz martalékává téve legszebb városrészeit, piacát, iskoláit, görög templomait. A legszörnyűbb tény azonban, hogy a pusztítás úgy történt, hogy 43 ezer görög ember a városban tartózkodott, s égett halálra a tűzben.
Törökország azóta is „háborús eseményként” tekint a történtekre, a népirtás tényét pedig mindössze Hollandia, Svédország, Ciprus, Örményország, az USA némely állama, Ausztrália egyes államai és Kanada néhány városa ismeri el. Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arról, hogy elismeri-e a történteket népirtásként – a válasz nem maradt…
A források szerint több, mint 350 ezer görög vesztette életét a fent említett szörnyűséges események hatására, de a más nemzetiségű áldozatok (pl. örmények) száma is magas. Rájuk emlékezünk.
A történtekről Vasiliki Tsanaktsidou forgatókönyve alapján, Tryfonas Zisis rendezésében, Olga Karapanagiotidou Tsaousidou, Anna Kyriakidou és Olga Tsartsabalidou Giapoutzis főszereplésével Genocídium – Az igaz történet címmel 2019-ben film készült, melynek előzetesét itt nézhetitek meg.
