479 évvel ezelőtt, ezen a napon született a világ egyik leghíresebb festője, a görög származású El Greco.
A kezdetek
Iraklionban látta meg a napvilágot Domenikos Theotokopoulos néven. Fiatal éveiről viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésre, férfi családtagjai valószínűleg adóbehajtók voltak, így az egyébként katolikus vallású család nem szűkölködött.
Domenikos, miután Krétán megtanulta a mestersége alapjait, Velencébe utazott, ahol Paolo Veronese, Tiziano és Tintoretto munkásságát vette górcső alá. Néhány feljegyzés alapján majdnem bizton állítható, hogy Tiziano műhelyében, annak segédjeként dolgozott.
A manierizmus mestere
El Grecot a spanyol manierizmus legnagyobb mestereként tartják számon. Ez a reneszánsz stílus továbbfejlesztett változata, általában a 15. századi és 16. század elejei harmónia, rend és tökéletesség elleni reakcióként ismerik. A manierizmus központja Rómában volt, ahol Theotokopulos úgy érezte, elődje, Michelangelo árnyékában nem tudna érvényesülni. Emiatt, és egy összetűzést követően 1575-76. körül Spanyolországba utazott.
Fejlődés Spanyolországban
Madridba érkeztekor megismerkedett doña Jerónima de las Cuevasszal, akit nagy valószínűséggel el is vett, a kapcsolatból pedig 1578-ben fia megszületett. A szakértők szerint az asszony állhatott modellt a festő női portréihoz, mint például a Hermelines hölgyhöz.
Rövid madridi tartózkodás után Toledóba utazott tovább, ahol egy kép készítésére kapott megbízást a katedrális sekrestyéje számára, valamint felkérték a -templom oltárának megépítésére és festésére, hiszen nemcsak mint festő, de mint oltárépítő és szobrász is tevékenykedett. II. Fülöp spanyol király kérésére alkotta meg a Szent Mauitius és a thébai légió mártíromsága (a képen) című festményt manierista stílusban, ám azt a kritikát kapta, hogy a szent nem elég áhítatos rajta, így későbbi munkáiban erre mindig tudatosan figyelt.
El Grecot bántotta, hogy ugyan sokan rajongtak érte, voltak, akik ledegradálták egy mesterember szintjére, így székhelyét végleg Toledóba tette át. Itt meglehetősen habzsolta az életet, és nagy lábon élt, így adósságai miatt sokszor került összetűzésbe a hitelezőivel. További gondot jelentett, hogy a megrendelők nem voltak mindig hajlandóak kifizetni a kért összeget. Ez volt a helyzet az Orgaz gróf temetése (a képen) című festmény és Hospital de la Caridad számára készített oltár esetében is, melyek El Greco legjelentősebb művei közé tartoznak.
A szeszélyes művész
Fia a munkatársaként dolgozott, a műhelyben azonban kevés tanítvány volt, mert Theotokopulos elijesztette őket szeszélyességével. Műveit sosem érezte befejezettnek, sokszor átdolgozta őket. Utolsó időszakában már egyre kevesebbet festett, azt is leginkább saját kedvtelésére, pedig az anyagi gondjai akkor is jelentősek voltak. 1614. április 7-én halt meg, földi maradványait pedig a Santo Domingo el Antiguo-templomban temették el, de anyagi viták miatt később kihantolták és ismeretlen helyen helyezték örök nyugalomra.
