Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.
Sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.
Aigai régészeti öröksége
Aigai városát, mely az ókori Makedonia királyi központja volt, a 19. században fedezték fel. Aigai Észak-Görögországban, Palatitsia és Vergina között helyezkedik el. Aigai-ből származik a Temenid-dinasztia, II. Philipposz és Nagy Sándor családja. Aigai régészeti kincsei – ideértve a városközpontot és néhány környező települést is – a legidősebbek és legfontosabbak Észak-Görögországban, a Haliakmon és az Askordos folyó között, valamint a Pieriai-hegységben találhatóak. Aigai értékes információkkal szolgál az ókori makedon kultúráról, történelemről és társadalomról, a görög határmenti törzsekről, azok hagyományairól. A legfontosabb, már feltárt régészeti emlékek a következők: a monumentális palota Kr. e. 340 körülről, mely a klasszikus Görögország legnagyobb és leglenyűgözőbb épülete volt, a színház, Eukleiának és az Istenek anyjának szentélyei, a városfalak, valamint a királyi temető mintegy 500 síremlékkel a Kr.e. 11. századtól kezdve egészen a Kr. e. 2. századig. 12 monumentális síremlék került elő, köztük van II. Philipposzé és anyjáé, Eurudikéjé, illetve IV. Alexandroszé is, aki II. Philiposz unokája, Nagy Sándor fia volt.
Aigai régészeti kincsei 1996 óta képezik a Világörökség részét.
Ha erre jártok, ne hagyjátok ki a Régészeti Múzeumot Verginában, mely speciális hangulatával még a kevésbé múzeumkedvelőket is garantáltan ámulatba ejti.
