Új sorozatot indítunk, melyben a görög irodalom kedvelőinek és a görög kultúra szerelmeseinek szeretnénk kedvezni egy-egy gyönyörű vers és irodalmi remek bemutatásával.
Sorozatunk második részében Melissanthi versét mutatjuk meg Nektek.
Melissanthi
Τραγούδι στὸν ήλιο – Dal a naphoz
Μέσα στὸ φῶς σου γίνομαι πουλὶ
καὶ τραγουδῶ ὅλη μέρα σὰν τὸ σπίνο.
Μίας πεταλούδας παίρνω τὰ φτερὰ
τὰ θεῖα καὶ ὁλόασπρα σὰν τὸ νέο τὸ κρίνο.
Madárrá válok fényed áramán,
mint a csíz, dalolok egész nap;
pillangó isteni szárnya ruhám,
havával friss liliomoknak.
Σφαλῶ τὰ βλέφαρά μου, ἐντός μου φῶς.
Τ᾿ ἀνοίγω, φῶς παντοῦ, ὅλο φῶς τριγύρα.
Καὶ λέω: «Ἥλιε, τί θάνατος λαμπρὸς
μὲς σὲ μιὰ τέτοια θεία φωτοπλημμύρα!»
Szemhéjam lezárom: bennem a fény.
Nyitom: fény árad körülöttem.
S mondom: Ó, Nap, ily vég legyen enyém,
ily végtelen, szent fényözönben!
Fordította: Tandori Dezső
