Rodosz gyönyörű strandjai, gazdag történelme és messzire visszanyúló, fejlett civilizációja miatt régóta vonzza a világ figyelmét. Központja, Rodosz város filozófiai és egyéb iskolákkal, konzervatóriumokkal, piacokkal, stadionokkal, kikötőkkel és legalább 3000 köztéri szoborral rendelkező város volt. Mind közül azonban messze kimagasodott az ókori világ hét csodája közé is beválasztott mestermű, a rodoszi kolosszus, amelyet i. e. 292 és 280 között építettek.
A hatalmas bronzszobor mintegy 30 méter magas volt, és a Nap istenét, Hélioszt ábrázolta. A kolosszus építése tizenkét évig tartott, de a szobor néhány évtizeddel később, i. e. 226-ban egy földrengés következtében megsemmisült.
S hogy melyek is azok a kevésbé ismert tények? Mutatjuk!
1. A rodoszi kolosszus és a Szabadság-szobor
Mióta a Szabadság-szobor elkészült, az emberek önkéntelenül is párhuzamot vonnak a két alkotás között. A Szabadság-szobrot “modern kolosszusként” emlegetik, sőt, még a Szabadság-szobor talapzatában is megemlékeznek a híres elődről egy szonett címének erejéig: “Az új kolosszus, nem úgy, mint a görögök híres bronz óriása”. A két szobor között egyébként 34 méter van különbség van, a Szabadság-szobor javára.
2. A szobor lábáról szóló vita
A történészek között vita alakult ki arról, hogy a szobor lábaival a rodoszi kikötő mindkét oldalán állt-e. Egyesek elvetették ezt az elméletet, és úgy vélik, hogy a mindenhol látható ábrázolás hibás, mert a szobor csak a kikötő egyik oldalán foglalt helyet. Ha ugyanis a rodoszi kolosszus úgy épült volna, hogy a lábai a kikötő két oldalára támaszkodtak, akkor a kikötőt hosszú évekre le kellett volna zárni a kezdeti építkezés idejére, majd a szobor ledöntésekor ismét évekre szüneteltetni kellett volna az üzemelését.
3. A szobornak vascsontváza van
A szobor valójában egy vaskeret-csontvázzal épült, amelyre a rodosziak faragott rézlemezeket helyeztek, így hozva létre Héliosz külső megjelenését, izomzatát és bőrét.
4. A lindos-i Kharész tervezte a rodoszi kolosszust
A rodoszi kolosszus tervezését a lindoszi Kharésznak köszönhetjük. Kharész a híres szobrász, Lysippus tanítványa volt, aki korábban egy 19 méter magas Zeusz-szobrot készített.
5. A szobor építéséhez használt fémet később selejtezték, eladták
A Kr. u. 7. században az arabok meghódították Rodosz szigetét, és a földrengés után a ledőlt rodoszi kolosszus minden maradványát szétszedték, majd az egykor gyönyörű szobrot fémhulladékként eladták. Körülbelül 900 teve kellett ahhoz, hogy az összes fémhulladékot elszállítsák.
6. A kolosszus pusztulása az istenek akarata volt?
III. Ptolemaiosz, Egyiptom királya felajánlotta, hogy kifizeti a kolosszus újjáépítését, de a rodosziak visszautasították, mert úgy vélték, hogy Héliosz, akit feldühített a szobor építése, okozta a földrengést, amely elpusztította a szobrot.
