Az ókori görög tudós az első emberi “hazugságvizsgálónak” számít. Kifejlesztett ugyanis egy speciális technikát, amellyel leolvasta az emberek fizikai reakcióit, és így szúrta ki, ha valaki hazudik. Hogy mit érdemes még tudni róla? Lássuk!
1. Kr. e. 304-ben született Hios szigetén.
2. Kr. e. 280 körül Alexandriában telepedett le, ahol tudományos kutatásai és irodalmi tevékenysége töltötte ki a mindennapjait, illetve megalapította a róla elnevezett anatómiai iskolát.
3. Hatalmas tudományos lépést tett azáltal, hogy kortársával, Herophilosszal együtt emberi holttesteket kezdett el boncolni, ezzel megteremtve az anthropotomiát. Egészen addig Görögországban vallási okokra hivatkozva kizárólag állatok tetemeit tanulmányozhatták a tudósok.
4. Felismerte, hogy az érzés és mozgás központja az agy, amelynek üregeit és tekervényeit rendkívül jól leírta, de az idegeket és az idegszálakat még nem ismerte jól ki. A történészek Herophilosszal együtt az idegtudományok lehetséges megalapítójaként tartják számon, mivel felismerte az idegeket és azok szerepét az agyon és a vázizmokon keresztül történő motorikus irányításban.
5. Úgy vélte, a gyomor mechanikusan végzi az emésztést, méghozzá úgy, hogy szétdörzsöli a benne található ételeket. Az éhséget a gyomor ürességével társította, és azt mondta, ha kívülről, kötelekkel összeszorítják, ezt az érzetet csökkenteni lehet.
6. Szerinte a betegségek fő oka a túlzott táplálkozás, hiszen az étel nem emésztődik meg, ez pedig a testnedvek “romlását” okozza.
7. Neki tulajdonítják a szív billentyűinek leírását. Arra a következtetésre is jutott, hogy a szív nem az érzések központja. Ehelyett – mondta – szivattyúként működik. Az elsők között tett különbséget a vénák és az artériák között, mivel úgy vélte, hogy az artériák tele vannak levegővel, és az “állati szellemet” (pneuma) hordozzák.
8. Egy-egy betegség kezelésére nem összetett gyógyszereket javasolt, hanem tornát, az életmód megváltoztatását, valamint meleg fürdőt ajánlott. Művei ugyan a Kr. e. 2. században elvesztek, de az ókori írók feljegyezték a címeiket és a tartalmukat.
9. Egyszer orvosként azt a feladatot bízták rá, hogy gyógyítsa meg Szíria királyának a fiát, akiről úgy vélték, menthetetlen szívbetegségben szenved. Miközben Eraszisztratosz a beteg pulzusát számolta, belépett a szobába Sztratoniké. A tudós azonnal felismerte a szívdobogás pszichoszomatikus reakcióját, amelyből arra engedett következtetni, hogy a fiú a kilátástalan és reménytelen szerelemtől szenved, amelyet apja második felesége iránt érez – holott a fiú szóban ezt tagadta. A monda szerint Szeleukosz király kész volt elválni asszonyától, hogy a herceg visszanyerje egészségét.
10. Halálának pontos idejét nem tudni, a Szuda-lexikon szerint a Samos szigetén fekvő Mükalén helyezték örök nyugalomra.
Festmény: Benjamin West – Eraszisztratosz, a doktor felfedezi Antiokhosz Sztratoniké iránti szerelmét (1772)
