… hogy egy ókori görög papirusz Európa legrégebbi fennmaradt kézirata?
A Derveni papirusz, egy ókori görög papirusztekercs II. Makedón Fülöp uralkodásának idejéből – valószínűleg a Kr. e. 340 és 320 közötti évekből – Európa legrégebbi, ma is olvasható kéziratának számít.
Nevét arról a helyről kapta, ahol felfedezték, mintegy hat mérföldre északra Thessalonikitől. Jelenleg az ottani Régészeti Múzeumban őrzik.
A papiruszt 1962-ben fedezték fel egy halotti máglya maradványai között a terület egyik sírjában, amely rendkívül gazdag leletanyagot, elsősorban fémtárgyakat is szolgáltatott.
Az elszenesedett papirusztekercs rétegeinek feltekerése és szétválasztása, majd a számos töredék újbóli összerakása után huszonhat szövegoszlopot találtak, amelyek alsó részei mind hiányoztak, mivel máglyán pusztultak el. A papirusz filozófiai értekezés és allegorikus kommentár egy régebbi, az istenek születéséről szóló, orfikus költeményhez. Az orfizmus követői a mitikus költőhöz, Orpheuszhoz kötődtek, és tisztelték Perszephoné és Dionüszosz isteneket, akik mindketten alámerültek az alvilágban, de sikerült visszatérniük.
A mű szerzője vitatott kérdés a tudósok között, akik jelenleg még vacillálnak, hogy a proszpaltai Euthyphron, a meloszi Diagorasz vagy a thaszoszi Szteszimbrotosz lehet az egyik szerző.
A papirusz szövege a dialektusok keverékét tartalmazza. Elsősorban az attikai és a jón görög keveréke; azonban néhány dór formát is tartalmaz. Néha ugyanaz a szó különböző nyelvjárási formákban jelenik meg.
A papirusz volt az első görög tárgy, amely bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.
A világ emlékezete program célja, hogy megóvja a világ dokumentációs örökségét a pusztulástól és a feledésbe merüléstől azáltal, hogy kiemeli a korábbi művek értékét, ugyanakkor megkönnyíti a hozzájuk való hozzáférést.
„A Derveni papirusz nemcsak a görög vallás és filozófia tanulmányozása szempontjából bír óriási jelentőséggel, amely a nyugati filozófiai gondolkodás alapja, hanem azért is, mert bizonyítékul szolgál az orfikus költemények korai datálására, amely a preszókratikus filozófusok sajátos változatát kínálja” – írja az UNESCO a papiruszról.
