Aesopus meséi a történelem leghíresebb erkölcsi tanulságokat tartalmazó történetei közé tartoznak.
A legkisebbek számára az erkölcsi tanulságok megtanítása kétségtelenül sok szülő célja, de nem megy ez olyan könnyen, hiszen a kicsik sokszor még nem értik az elméleti tanításokat.
A szórakoztató történetek azonban, amelyek a gyermekek számára érthető módon segítenek megérteni az etikai fogalmakat, hasznos eszközök a kisgyermekek erős erkölcsi alapjainak megteremtésében. Ezért az emberek évszázadokon át mesélték gyermekeiknek az évezredekkel ezelőtt Görögországban élt rabszolgának tulajdonított ókori görög történeteket.
A feltételezések szerint Kr. e. 620 és 564 között íródhattak Aesopus meséi, amelyeket ógörögül „Aesopica” néven ismernek, és egy Aesopus nevű rabszolgának tulajdonítanak, aki mesemondó képességéről volt ismert.
Bár a szerző valódi kiléte ismeretlen, a tudósok úgy vélik, hogy a történetek nagy része valószínűleg évszázadokon át szóban terjedt, mielőtt írásban rögzítették volna őket.
Az ókortól kezdve a középkoron át egészen napjainkig Aesopus meséit olyan fontos mesékként tartják számon, amelyek mindenki számára könnyen érthető módon illusztrálják a jelentős erkölcsi tanulságokat.
A mesék valójában annyira népszerűek voltak, hogy amikor a nyomdagép megszületett, és a könyvek világszerte terjedni kezdtek, Aesopus meséi számos országban az első nyomtatott könyvek között voltak. Aesopus meséit először 1484-ben nyomtatták ki angolul, de hamarosan számos más kiadás is követte.
A történelem során különböző mesemondók saját meséikkel egészítették ki az Aesopus-mesék korpuszát, de az ókori görög és latin nyelvű kéziratokból kiderül, hogy mely történetek az eredetiek.
Bár sok tudós úgy véli, hogy a meséket az ókorban valószínűleg felnőtteknek szánták, mivel sok téma vallási és politikai témákat is érint, a történetek azóta világszerte alapvető mesékké váltak a gyerekek számára. Gyakran tartalmaznak érdekes szereplőket, különösen állatokat, és olyan erkölcsi tanulságokkal végződnek, amelyek az élet számos területére alkalmazhatóak.
Néhány világszerte jól ismert történet, például a teknős és a nyúl, a hangya és a szöcske, a róka és a szőlő, valamint az aranytojást tojó lúd meséje mind Aesopus gyűjteményéből származik.
Akárcsak Aesopus meséi, számos görög mítosz is az erkölcs, az etika, a becsületesség és a tisztelet fontos fogalmait mutatja be a kisgyermekeknek. Mindkét esetben az ókori görögök tudását és bölcsességét lehet átadni a fiataloknak, lehetővé téve számukra, hogy később erős erkölcsi alapra építkezhessenek.
