Nikos Xylouris, becenevén Psaronikos (1936. július 7. – 1980. február 8.) Kréta egyik jelképe. Egyike volt a legnagyobb énekeseknek, akinek tehetsége nemzetközi hírnévre tett szert.
Xylouris Anogeiaban, Kréta zord hegyvidéken született, és a fékezhetetlen krétai szellemnek utat adó dalokat írt. A krétai zene két másik nagy zenészének, Antonis Xylouris-nak vagy Psarantonis-nak és Yiannis Xylouris-nak vagy Psaroyiannisnak volt az idősebb testvére.
Korai évei hazafias buzgalommal teltek ősei falujáért, Anogeia-ért, amely Kréta-szerte ismert volt bátorságáról. Ezt próbára tette ifjúkorában a tengelyhatalmakkal vívott háború zűrzavara.
1941-ben Nikos Xylouris négyéves volt, amikor a krétai csata során szemtanúja volt, amint a német ejtőernyősök, a Fallschirmjägerek leereszkedtek a szigetére. 1944-ben Xylouris nyolcéves volt, amikor szülővárosát, Anogeiát a német hadsereg a földdel tette egyenlővé.
Tizenkét éves korában szerezte meg első líráját (hangszer), és tehetsége rögtön kiderült a helyi krétai népzene előadása során.
Xylouris tagja volt annak a mozgalomnak, amely megbuktatta 1974-ben a görög katonai juntát. Dalai és zenéje megragadta és kifejezte a görög pszichét és magatartást, ami miatt „Kréta arkangyalának” nevezték.
Először 1966-ban lépett fel Görögországon kívül, első díját a Sanremói Népzenei Fesztiválon nyerte. 1967-ben megalapította az első krétai zeneházat, az Erotokritos-t Iraklioban. Xylouris hamarosan Athénban lépett fel – amely új állandó lakhelye lett -, a Konaki népzenei csarnokban.
Az 1970-es évek elején Xylouris hangja nemcsak a krétai zenéhez, hanem az újfajta művészi könnyűzenéhez is társult, amely akkor alakult ki, amikor olyan ismert zeneszerzők, mint Giannis Markopoulos, Stavros Xarhakos, Hristodoulos Halaris és Hristos Leontis olyan híres görög költők verseire írtak zenét, mint Nikos Gatsos, Yiannis Ritsos, Giorgos Seferis, Kostas Varnalis és Dionysios Solomos.
1971-ben Xylouris a franciaországi Akadémia Charles Cross kitüntetésben részesült a G. Markopoulos-szal közösen készített krétai Rizitika dalok című albumon nyújtott teljesítményéért.
Dalait ma is rendszeresen játsszák a görög rádiók, örökségét az egész görög nemzet nagyra becsüli, mind az anyaországban, mind a görög diaszpórában.
