Újvonalas görög történelem „órákba” (valójában percekbe) kezdünk, melyet kétféleképpen is használhatsz: ha van időd, olvasd el a teljes cikket, ha nincs, elegendő pusztán a vastag betűs részeket, melyek önállóan is képet adnak a teljes anyagról. Bármelyik utat is választod, kellemes tanulást kívánunk!
Sorozatunk első részét, mely a krétai kultúrába enged bepillantást, IDE KATTINTVA találhatjátok meg.
A mükénéi kultúra (Kr. e. XVI-XIII. század)
Előzmények
A méltán híres mükénéi kultúra alapját a hódító akhájok fektették le, akik azokhoz az indoeurópai eredetű görög törzsekhez tartoztak, akik a Kr. e. 2. évezredtől, több hullámban érkeztek a Balkán-félsziget déli részére. Az akhájok a letelepedés során erődöket építettek, melyeket a politikai és gazdasági élet irányításának központjaiként használtak. Ilyen erőd volt Mükéné, Pürosz és Spárta is a Peloponnészoszi-félszigeten.
Társadalmi berendezkedés
A társadalom élén a király (vanax) állt, aki a katonai vezető réteggel együtt irányította az állam életét, zsákmányszerző hadjáratokat vezetett és megszervezte az időről időre szükségessé vált védekezést. Az uralkodót a közös földekből meghatározott rész illette meg, amelyet a közrendűek műveltek. A kézművesek az erődökben végezték el a munkájukat, a rabszolgák pedig a palota falain belül dolgoztak, számuk azonban nem volt jelentős.
Mükéné romjai
Az uralkodói háztartás
Az erődök komplex központként funkcionáltak, fontos politikai és közigazgatási szerepükön kívül műhelyként és nyersanyagraktárként is működtek, melyek készletét agyagtáblákon tartották nyilván, ehhez a krétaiaktól átvett szótagírást (lineáris B írás) használták. Az erődöket vastag falak védték, melyek felhúzásakor nem használtak kötőanyagot.
Oroszlános kapu
A háborúk kora
Az ekkortájt létező államok folyamatosan háborúban álltak egymással, céljuk a föld- és zsákmányszerzés volt, leghíresebb háború ebben a korban a trójai háború. A sok harc fel is emésztette a mükénéi államokat, így a központok a Kr. e. XIII. században el is pusztultak. A területet később a dórok foglalták el.
Halotti maszk
A korszak öröksége
A korszakról hű képet fest Homérosz két műve, az Iliasz és Odüsszeia, melyek irodalmi értékükön túl óriási segítséget nyújtottak a történelem megismerésében és felkutatásában is, ugyanis a hősköltemények helyszíneit követve ásta ki a XIX. század második felében a német származású régész, Heinrich Schliemann Trója és Mükéné romjait.
Homérosz művei mellett a görög mitológia is nagy szerepet játszik a kor megismerésében, ugyanis azokról úgy tartják, hogy a mükénéi korszakhoz kötődnek. A mitológiai szereplők életkörülményeiből sok következtetés levonható az akkor élt emberek szokásaira, életére vonatkozóan.
Képek: Pinterest
