Az ókori Görögország egyik leghíresebb filozófusa, a modern nyugati gondolkodás alapjainak egyik megteremtője. De mit érdemes róla tudni? Máris soroljuk.
1.Kr. e. 427 és Kr. e. 347 között élt, vélhetően Athénban vagy Aiginában született, és a fővárosban hunyt el. Előkelő családból származott, de édesapja korán elhunyt, édesanyja pedig ismét férjhez ment.
2. Meglehetősen korán nekifogott az alkotáshoz: verseket, drámákat írt, és kifejezte érdeklődését a politika iránt is. Utóbbiban azonban viszonylag korán csalódott, és teljes mértékben a filozófiának szentelte magát.
3. Kezdetben Kratülosz volt a mestere, majd Szókratész követője lett, aki olyannyira nagy hatással volt rá, hogy Platón elégette saját korábbi műveit. Egészen Szókratész kivégzéséig mellette maradt, majd félve az üldöztetéstől, Megarába menekült, és három évig Eukleidésznél vendégeskedett.
4. Mielőtt visszatért Athénba, sokat utazott, bejárta Egyiptomot és Itáliát, majd nyolc évet irodalmárként és filozófiai tanítóként tevékenykedett a görög fővárosban, ezt követően pedig ismét útra kelt. Ezúttal Dél-Itáliát célozta meg, ahol annyira összekülönbözött Dionüsziosz zsarnokkal, hogy az a rabszolgapiacra vitette Platónt. A kürénéi Annikerisz azonban kiváltotta őt, sőt, birtokra és saját iskolára is adott neki pénzt.
5. Mikor megszületett az Akadémia, Platón filozófiát és matematikát oktatott, méghozzá párbeszédes formában, majd később összefüggő előadások keretein belül is. A matematikát annyira a szívén viselte, hogy állítólag ezt írta az Akadémia bejáratához: „Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!”
6. Megalkotta az ideatant, mely az ideák, vagyis az immateriális, örök és változatlan lényegek rendszere. Gondolkodásának középpontjában helyezkedik el a kétvilág-elmélet, mely megkülönbözteti a keletkezést térben és időben.
7. Tanítványai “múzeummá” egyesültek, vagyis olyan társasággá, mely az irodalom és a zene védnökeinek, a Múzsáknak volt ajánlva. Az idejárók gyakran életük végéig maradtak az Akadémián, a végső cél pedig az volt, hogy helyreállítsák a becsületes kormányzást az összes görög városállamban.
8. Kr. e. 368-ban meghívást kapott Szicíliába, de a korábban történtek miatt először hezitált, végül eleget tett az invitálásnak. Amilyen kedves volt a fogadtatás, olyan gyorsan véget is ért, hazaárulással vádolták meg, és ugyan tisztességes bánásmód közepette, de fogolyként tartották. Később azonban sikeres szökést hajtott végre, és visszatért Athénba. Dionüsziosz később még egyszer lépre csalta, de segítséggel akkor is sikerült hazatérnie.
9. Harminckét nagyobb műve maradt az utókorra, 35 párbeszéd, levelek, definíciók, de több alkotással kapcsolatban kétségek merültek fel azok származását illetően. Amelyekről azonban bizton állítják, hogy Platón művei, azok az Állam, a Timaiosz, a Törvények, a Phaidón, a Phaidrosz, a Gorgiasz, a Lakoma, a Menón, a Kisebbik Hippiász, továbbá a Theaithétosz, a Philébosz, a Szofista, a szókratész védőbeszéde, a Protagórasz és a Kritón.
10. 80 éves korában Athénban, egy esküvői lakoma közben halt meg. Úgy tartják, igen hosszú élete során senki sem látta nevetni.
