Ugyan a graffitik többségére manapság mint a köztereket elcsúfító látványelemekre gondolunk, ez nem mindig volt így. Sőt, az is bebizonyosodott, hogy a jövő számára nyomot hagyni kívánó késztetés nem újkeletű hagyomány. Erre példa egy, az egyiptomi Abu Simbelben található görög “graffiti”, melynek készítési dátumát Kr. e. 591-re datálják.
Az ilyen típusú graffitikre azonban nem úgy kell gondolni, mint amelyek elcsúfítják a “vásznukként” szolgáló műemlékeket: általában írástudó görög katonák és a velük utazók készítették, és a hadjáratok görög nyelvű leírásait, valamint a résztvevők neveit tartalmazzák, melyek így igen fontos régészeti leletként is funkcionálnak.
Az Abu Simbelben található Ramszesz szobron felfedezett írás jól kivehetően tanúskodik tehát a történelemről, jelezve, hogy az egyiptomi és a görög nép között feltehetően sok interakció volt abban az időben.
Az összecsapásokon túl ez kereskedelmi kapcsolatot is jelentett, mégpedig Egyiptom, valamint különösen Athén, Spárta, Milétosz, Szamosz, Aegina és Rodosz között. Ennek régészeti emlékei is maradtak fent, például a Kr. e. IX. századból származó amulettek Görögországban, vagy boramfórák görög díszítéssel a mai Felső-Egyiptom és a Nílus deltavidéke területén.
Maga Hérodotosz történetíró is megemlékezik a görög kereskedők jelenlétéről Egyiptomban, sőt, arról is beszámol, hogy zsoldos katonák is szép számmal próbáltak szerencsét az egyiptomi háborúk során, de adminisztratív és vallási funkciókat betöltő görög származású személyek is ismertek, még jóval a Ptolemaioszok egyiptomi hatalomszerzése előtt.
Képek: Wikipedia
