Idén március 25-én a 203 éves évfordulójához érkezett a törökök elleni szabadságharc kitörése, ezért úgy gondoltuk, folytatjuk sorozatunkat, melyet korábban elindítottunk. A számos hős közül, akiknek oly sokat köszönhetünk, bemutatunk Nektek párat, akikről esetleg eddig személy szerint nem hallottatok. Jöjjenek hát ők, a múlt hősei, akik megharcoltak a szebb jövőért.
Andreas Vokos (Miaoulis)
Miaoulis Idra szigetén született és kukoricakereskedőként vált ismertté, aki gazdagságra tett szert, és nagyszerűen használta a pénzét. Kereskedő kapitány volt, és őt választották a szigetek tengeri erőinek élére, amikor azok fellázadtak a szultáni kormány ellen. Miaoulis minden lehetséges módon hozzájárult a törökökkel szembeni ellenállás ügyéhez. A napóleoni háborúk alatt búzaszállító üzletéből szerzett pénzét is elköltötte. 1825 májusa és 1826 januárja között Miaoulis a görögöket győzelemre vezette a törökök felett a Modon, a Matapan-fok, a Suda és a Papas-fok előtti összecsapásokban.
A szigetlakók némi mentességet élveztek a török tisztviselők legrosszabb túlkapásaitól, de súlyosan szenvedtek a török hajók ellátására szervezett sorozásoktól; és bár úgy tűnt, hogy különösen ki vannak téve a szultáni erők tengeri támadásainak, korán és aktívan részt vettek a felkelésben. Miaoulis-t már 1822-ben kinevezték a felkelő flottát alkotó kis hajók rajának navarchájává (görögül: Ναύαρχος) avagy admirálisává. Ő volt a parancsnoka annak az expedíciónak, amelyet azért küldtek, hogy bosszút álljon az ugyanabban az évben történt hios-i mészárlásért. A szeptemberi naupliai csatában győzedelmeskedett.
1824-ben, miután a törökök elfoglalták Psara városát, ő irányította a görög erőket, amelyek megakadályozták a szultáni flotta további előrenyomulását, bár sok tűzoltóhajó és ember elvesztése árán. Ugyanebben az évben azonban nem tudta megakadályozni, hogy az egyiptomi erők elfoglalják Navarinót, bár némi sikerrel zaklatta őket. 1825-ben sikerült ellátmányt és erősítést vinnie Missolonghiba, amikor azt harmadszor is ostrom alá vették, bár bukását nem tudta megakadályozni. 1825-ben Missolonghi megmentése érdekében megkísérelte megzavarni az egyiptomi erők tengeri összeköttetéseit. Ebben kudarcot vallott a két hajóraj ostromában és a hajók erejének óriási aránytalansága miatt.
A háború előrehaladtával a görögök tengeri ereje csökkent, részben a kincstáruk szűkössége, részben pedig a kalózkodás elharapódzása miatt a Földközi-tenger keleti részén uralkodó anarchiában. Továbbra is ő volt a görögök haditengerészeti főnöke, amíg 1827-ben a korábbi királyi haditengerészeti tiszt, Thomas Cochrane nem lépett szolgálatukba. Miaoulis ekkor nyugdíjba vonult, hogy a brit tiszt szabadon tevékenykedhessen a parancsnoki poszton.
Amikor Miaoulis visszavonult, hogy helyet adjon Cochrane-nek, a harc irányítása valóban a nagyhatalmak kezébe került. A függetlenség kivívása után Miaoulis idős korában belekeveredett hazája polgári konfliktusaiba, Kapodistrias és az orosz párt ellenfeleként 1831 augusztusában Poros-nál elfoglalta a görög flotta néhány fő hajóját, köztük a Hellaszt, és az orosz flotta ellentámadása során megsemmisítette őket.
Egyike volt annak a deputációnak, amelyet Ottó király meghívására küldtek, hogy fogadja el a görög koronát, és Otto ellentengernagynak, majd altengernagynak nevezte ki. Ottó a Megváltórend nagykeresztjével is kitüntette.
Miaoulis 1835. június 24-én halt meg Athénban. Pireuszban temették el, az ókori athéni haditengerészet alapítójának, Themisztoklésznek a sírja közelében. Szíve a Kereskedelmi Haditengerészeti Minisztériumban található urnában nyugszik.
A görög haditengerészet 1879-ben róla nevezte el a Navarchos Miaoulis nevű cirkálót.
Fia, Athanasios magas rangú katonatiszt volt, aki 1857 és 1862 között Görögország miniszterelnöke volt.
Idrán minden évben a június 21-hez legközelebb eső hétvégén nagy fesztivált rendeznek Miaoulis admirális, az 1821-es görög forradalom egyik legfontosabb emberének tiszteletére.
Sorozatunk többi részét a nevekre kattintva olvashatod:
- Nikitas Stamatelopoulos (Nikitaras)
- Georgios Karaiskakis
- Athanasios Diakos
- Bouboulina
- Theodoros Kolokotronis
- Georgios Dimitrios Dikaios (Papaflessas)
- Konstantinos Kanaris
- Alexandros Ypsilantis
