Hangja a mai napig vita tárgyát képezi, vannak, akik izgalmasnak és különlegesnek találják, mások kevésbé kedvelik. Az isteni díva ugyan 44 éve nincs köztünk, de munkásságával továbbra is rengeteg emberre gyakorol nagy hatást. December 2-án lett volna 98 éves, ezen alkalomból egy három részből álló portréval készültünk Nektek.
A portré első részét IDE KATTINTVA, második részét pedig IDE KATTINTVA olvashatjátok.
A nagy szerelem
Callas 1959 áprilisában találkozott Aristotelis Onassis-szal, egy londoni, Covent Gardenben rendezett fellépése során. A férfi egy csapásra rabul ejtette az énekesnő szívét, férjével együtt meghívta egy földközi-tengeri jachtkörútra. Ezen a kiránduláson többek között olyan illusztris vendégek vettek részt, mint Winston Churchill és Greta Garbo. Az út végére Callas és Meneghini kapcsolata menthetetlenül megromlott, hiszen Maria fülig szerelmes lett Onassis-ba. Elváltak, így tett a hajómágnás is, kapcsolatuk előtt tehát nem volt többé akadály.
A legvagyonosabb görög mellett Maria baráti köre is teljesen lecserélődött, és még inkább a sajtó egyik kedvenc témájává vált. Főleg egy esetleges esküvő létrejötte miatt, amire azonban sosem került sor – állítólag Onassis mindig kitért a válaszadás elől. Sőt, mi több, mindketten Párizsban éltek, a Foch-sugárúton, azonban nem egy fedél alatt.
Callas életrajzírója szerint az énekesnőnek született egy gyermeke Onassis-tól, ám a csecsemő születése után pár órával meghalt. Volt férje ezt tagadta, és azt állította, hogy Maria meddő volt. Vannak források, amelyek pedig arról szólnak, hogy Callas-nak Onassis-sal való kapcsolata alatt egy vetélése volt.
A kapcsolatuknak 1968-ban lett vége, amikor a hajómágnás hirtelen elhagyta szeretőjét, és elvette feleségül a megözvegyült Jackie Kennedy-t. Callas-szal való találkozgatásai azonban állítólag nem szűntek meg.
Romló egészség
Első hangválsága 1960-ban jelentkezett, az év első felét ki is kellett hagynia. Betegségének okát részben idegkimerültség okozta, hiszen a magánéletében nagy változások álltak be, de a már meglévő vérnyomásproblémái, és az éneklések után az arcüregében fellépő fájdalom is csak fokozódtak.
Hálás időszak volt, mikor Mariat meghívták az epidauroszi estékre, hogy elénekelje egyik ikonikus szerepét, a Normát. Ebből az utolsó előadás azért volt különleges, mert a közönség között ott ült Callas apja is, akivel aztán kibékült az énekesnő. Visszatért Milánóba is, ahol kibékült addigi ellenségével, Renata Tebaldival.
1962-63-ban ismét egy nagyobb hangválság lett úrrá rajta. Ekkoriban volt férje még mindig támadta, a szerinte számára előnytelen válás miatt, az édesanyja – akivel közben látszólag megbékélt – öngyilkosságot kísérelt meg, és ismét Mariat állították be a hűtlen lány szerepébe. Mindennek tetejébe Onassis is egyre többször hanyagolta. Mivel hangját már nem tudta megfelelőképpen uralni, egyszerűbb szerepeket vállalt csak.
1962.június 3-án lépett fel utoljára a Scalában, és egy londoni gálaest kivételével egészen 1963. május 3-ig nem énekelt. Ekkor kezdett bele egy lemezfelvételbe, majd egy sikeres európai koncertkörúton vett részt.
Csillogó lezárás
1964-ben visszatért az operába, mert állapota javult, és mind magának, mind a környezetének be akarta bizonyítani, hogy el tudja énekelni a régi szerepeket, és szerencsére sok felkérést is kapott. Egészsége azonban ennek következtében ismét rosszra fordult, az orvosok idegösszeomlást állapítottak meg nála, és pihenést javasoltak neki. Utolsó színpadi fellépésére a Covent Gardenben került sor.
Egyetlen filmes projektje valósult meg, a Médeia, Pier Paolo Pasolini rendezésében.
1971-ben újra énekelni kezdett, az Egyesült Államokban mesterkurzusokat tartott a fiatal énekesek számára, 1973-ban pedig felkérték Torinóban A szicíliai vecsernye rendezésére. Még ebben az évben világ körüli turnéra indult. Ám mivel hangja már koránt sem volt a régi, a személyének szóló siker ellenére visszavonult.
Utolsó éveit Párizsban töltötte. Közeli barátai addigra elhunytak, édesapja is meghalt, anyja és nővére pedig újra áskálódott ellene.
1977.szeptember 16-án halt meg. Okát a mai napig vitatják, a vizsgálat szerint szívinfarktus lehetett, de egyes feltételezések szerint öngyilkosságot követett el. Szeptember 20-án helyezték örök nyugalomra a párizsi Pére-Lachaise temetőben. Hamvait ellopták, és miután visszaszerezték, az énekesnő korábbi kívánsága szerint az Égei-tengerben szórták szét.
